Ez azt jelenti, hogy a két éve tartó forradalmi események nem vetették vissza az arab országba irányuló turizmust, legalábbis ami a középszintű szolgáltatásokat kereső magyar, orosz, lengyel vendégeket illeti. „Ha nem is megtripláztuk, de biztosan megdupláztuk az egyiptomi és tunéziai forgalmunkat. Annyi vendégünk van, hogy az idén saját charterjáratot tudtunk indítani” – mondja az egyik körúti utazási iroda képviselője. (Vasárnapi hír, hogy az egyiptomi helyzetre való tekintettel péntekig mind az 1300 magyar turistát visszahozzák Egyiptomból, több európai országban pedig úgy döntöttek az utazási irodák, hogy törlik az egyiptomi foglalásokat. A helyi turizmust ezért tragikusan érintheti a belpolitikai válság. Szakértők szerint Egyiptom mintegy 50 millió euró veszteséget szenvedhet el az ágazat visszaesése miatt.)

A Kairóba induló menetrendszerinti járatot, amit végül az utazáshoz igénybe vettünk, mostanában jórészt üzletemberek, átszálló utasok és családok telítik meg. Őket nem befolyásolják a biztonsági figyelmeztetések, a kairói nemzetközi repülőtér pedig a 2011 február-márciusi időszakos leállás óta, zavartalanul működik. A landolás után, szokás szerint a kezünkbe nyomják a turistairodák szórólapját, arra az esetre, ha „bármire szükségünk lenne”. Golyóálló mellény jól jönne, válaszoljuk, de az nincsen.

Kairóban a szükségállapot bevezetése előtt zavartalanul folyt az élet. A város nem volt veszélyes, ha az ember tudta, hogy hova nem szabad menni. A tüntetések helyszíne és időpontja már napokkal előre ismert, a helyi médiában és a Facebookon is lehet róluk olvasni. Az események veszélyességi fokát viszont a kairóiak is csak a napi politika tükrében tudják megbecsülni. Nagyobb kockázat nélkül lehetett tartózkodni egyes tüntetési helyszíneken, mint az elnöki palota, de a központi Tahrir tér és a környékbeli kávéházak - a tüntetők által fokozatosan bevezetett biztonsági intézkedések ellenére - nem tartoznak a túl biztonságosnak mondható helyszínek közé. A szükségállapot múlt hét szerdai bevezetése óta pedig a kormányzati épületekhez sem tanácsos látogatni, a gyújtogatások és az erőszakos cselekedetek miatt. Ugyanezen indokból az Egyiptomi Múzeum és a gizai piramisok is bezártak határozatlan időre.

Az egyiptomi rendvédelmi szervek azt állítják, hogy a fokozott katonai ellenőrzések kizárják az üdülővárosokban – Hurghada és Sarm el-Sejkben – a terrorista cselekedeteket. - A katonaság 24 ellenőrző pontot állított fel a Hurghadába vezető autóúton, ahol csak a friss helyi tartózkodási engedéllyel rendelkezőket és a turistákat engedik be - erősítette meg lapunknak Benz Gabi, a városban működő magyar búváriskola tulajdonosa. Ettől függetlenül, a Kairóban élő egyiptomi útitársaim azért megeresztettek egy-két telefont, mielőtt kocsival a Vörös-tenger felé vettük az irányt.

- Főleg a vízi csúszdák és a kedves emberek miatt választottuk ezt az útirányt - mondja immár a tunéziai Monastirba tartó repülőn Dr. Csetényi Tünde ügyvéd, aki két gyerekkel és férjével fizette be az egyhetes nyaralást, és aki szerint az arab országokban mindig törődnek a gyerekekkel. „Mi inkább az ár-érték arányt néztük, mondja egy, barátnőjével utazó menedzser hölgy előttem, aki nem foglalkozik a rossz hírekkel, mert, ahogy mondja, mindig, mindenhol történhet valami”. Végül, a gyorsan kiválasztott hammameti szálloda fiatal tulajdonosa, Zied Aounallah is megerősít abban, hogy Tunéziában a forradalom nem vetette vissza jelentősen a turisták számát, de több marketingre van azért szükség, hogy az emberek ide utazzanak.

A vendégek összetétele viszont megváltozott. A francia, német és olasz turisták helyett új tömegpiacot jelentenek az oroszok, a magyarok, a lengyelek, és a szerbek, mondja, mielőtt hozzátenné azt a jogos megállapítást, hogy az ország sokkal békésebb, mint azt a tüntetésekre koncentrált médiahírek alapján el lehet képzelni. A tunéziai turisztikai minisztérium statisztikája szerint júliusban a tüntetések miatt tíz százalékos a visszaeesés, összességében mégis 1,4 %-kal több turista kereste fel az országot idén, mint tavaly. Számuk ez év első felében már csaknem elérte a 3 millió 300 ezer főt; ebből 4 718 a magyar turista. A minisztérium képviselőjének elmondása szerint, míg a déli országrészben a turizmus egyértelműen visszaesett, Dzserba szigete túltelített. A megerősített biztonsági intézkedések ellenére Tunéziában nem zártak le látványosságokat a látogatók elől.