Ez “a” repülőtér Afganisztánban – mondja Varga Csaba ezredes a kabuli repülőtér betonján állva, hangsúlyozva, hogy mekkora felelősség hárult hazánkra az ősszel. Október óta ő vezeti ugyanis a repülőtér köré épült katonai tábort, és Magyarország a KAIA-n (ez a bázis rövidítése) a vezető nemzet. A halk szavú ezredest hozzá szorosan közel állva marcona, állig felfegyverkezett magyarok védik. Ez is mutatja beosztása jelentőségét.

– Ez a szerep azt jelenti, hogy a vezető pozíciók magyar kézben vannak, ahogy a felelősség is – magyarázza Varga Csaba. Mint mondja, a feladat lényege az ISAF-műveletek (NATO-vezette afganisztáni misszió) biztosítása, a reptér folyamatos üzemeltetésének szavatolása és a repülés biztonságának garantálása. Emellett elő kell készíteni a jelenlegi bázis jövő áprilisra tervezett költözését a tábor egy másik, újonnan épített részébe. A terv szerint 2011-re önálló, polgári irányítású reptérré válik a kabuli.

Az ezredes huszonnégy nemzet több mint 1200 katonáját vezeti áprilisig, Magyarország 65 fővel képviseli magát KAIA-n. Huszonnégy nemzetet nem könnyű koordinálni, ennek javítása érdekében – magyar kezdeményezésre – október óta havonta közös ebéden és megbeszélésen vesznek részt a nemzeti rangidősök. A 22 légiirányítóból hat magyar, közülük hárman már korábban megfordultak itt. A kabuli reptér fura, hibrid szerzet: civil és katonai gépek egyaránt használják. A katonák által irányított torony például a civil részen áll.

– A feladat az összetettsége miatt nehéz – mondja Herczeg Attila százados, légiirányító a Welcome to Kabul felirat alatt. Dolguk a gépek összehangolása, a légiirányítás, a gurulás irányítása és az összekötés. A munka angolul folyik. Nyáron naponta 400-450, télen inkább 300-350 jármű száll le vagy fel. Ebből hatvan-hetven civil gép. Havonta 9500 “mozgás” van, ahogy a százados fogalmaz.

Afganisztánban jelenleg több mint háromszáz magyar teljesít szolgálatot. A Baghlan tartományban tartózkodó, fejlesztési feladatokat is ellátó PRT (tartományi újjáépítési csoport) és a KAIA mellett, a mazar-i-sarifi északi parancsnokságon 25-en, a kunduzi PRT-ban ketten dolgoznak, Heratban pedig hárman teljesítenek NATO-szolgálatot.

Az országban tizennégy nyilvános reptér és több száz leszállópálya van. A hatalmas szerepet betöltő kabuli reptér magyar koordinálása óriási feladat, és ahogy Tömböl László altábornagy, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi főnöke fogalmazott: kiváló tapasztalat. Az altábornagy egyébként a baghlani PRT-ról elmondta, hogy az állománnyal nagyon elégedett, minőségi munkát végeznek nehéz terepen. A misszió felszereltségéről szólva kiemelte, hogy a hamarosan megérkező páncélozott Mercedes járőrkocsik minőségi változást hoznak.

Lapunk kérdésre válaszolva, miszerint az elmúlt hónapokban északon is romló biztonsági helyzet miatt terveznek-e változtatás a PRT feladatkörében, Tömböl László közölte: ilyenről egyelőre nincs szó. Ha nem javul a helyzet, akkor végig kell gondolni, mit lehet még tenni a katonák biztonsága érdekében. Emellett is növelik az éjjellátó eszközök számát.

Szekeres Imre megérkezik a kabuli repülőtérre