Az államfő szerint a kápolna elhozza a hazájuk jelenlétét az idegenben nyugvó magyar hősi halottaknak.
Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a kápolnának külön üzenete van az otthoniak számára is; azok az emberek, baráti társaságok, civil szervezetek ugyanis, akik és amelyek "ennek a nemes ügynek a szolgálatába álltak", a saját közvetlen érdekeiken túl tekintő közösségek kis szigeteit képezik a magyar társadalomban.

Közölte: ahogy a kápolna újjáépítéséhez, úgy Magyarországon is arra van szükség, hogy az ilyen szigetek, a tisztesség, az önzetlenség, a cselekvés kis körei egyre többen legyenek, és megtalálják egymást.

Doberdó különös helyet foglal el a magyar nemzet emlékezetében - fogalmazott Sólyom László, felidézve, hogy Doberdónál és az Isonzo mellett 1915 nyarától két és fél évig tartó állóháború mind az osztrák-magyar hadsereg, mind az olaszok számára iszonyatos szenvedésekkel és emberveszteséggel járt. Mint emlékeztetett, az isonzói csatákban százezer magyar katona halt meg, de hangsúlyozta, hogy külön megpróbáltatást jelentett - főleg az alföldi magyar katonáknak - a kegyetlen hegyvidéki terep: a fedezetet nem nyújtó mészkősziklák, ahol csak barlangok vagy robbantott kavernák adtak menedéket, a kőomlások, a nyári hőség és a téli hideg.

A köztársasági elnök kiemelte, a magyar katonák tudták, hogy aki itt elesik, sosem fog magyar földben nyugodni, s talán ezt is akarták ellensúlyozni azzal, hogy a hosszú harcok alatt igyekeztek az idegenben is otthonosságot teremteni. Véleménye szerint ezzel az alapvető lelki igénnyel függhetett össze, hogy a székesfehérvári és szegedi katonák saját, magyar kápolna építésébe kezdtek.

Sólyom László örvendetesnek nevezte, hogy külön olasz-magyar egyezmény is rendelkezik a hadisírok és emlékhelyek gondozásáról, azonban rámutatott arra, hogy a kápolna újjáépítése és mostani felszentelése messze túlmutat a puszta jogi kötelezettségeken. "Azt is bizonyítják, hogy az erkölcsi parancs tovább él mindkét népben" - tette hozzá.

Az avatás utáni sajtónyilatkozatában a köztársasági elnök úgy fogalmazott: fontos, hogy "elhoztunk egy darab Magyarországot ezeknek a halottaknak".

Egy olasz újságíró kérdésére válaszolva kifejtette: Európában minden olyan jelre szükség van, ami erősíti az európai egységet. Nagyon gyakran lábra kap egyfajta euroszkepticizmus, amikor magának az uniónak a szükségességét kérdőjelezik meg, azonban "szerintem Európa egységére és egységes cselekvésére mind gazdasági, mind politikai téren abszolút szükség van; a globális versenyben csak együtt tudunk fellépni" - mondta.

A Cappella Ungheresét, a magyar kápolnát az I. világháború idején, 1918-ban magyar katonák kezdték építeni, de az épület befejezetlen maradt. A felújítási és továbbépítési munkálatokat tavaly ősszel kezdték meg. Az újjáépítés finanszírozását a Széchenyi Tudományos Társaság vállalta magára az Újfehértó Városért Alapítvány segítségével, amely ezzel is tisztelgett a város 27 doberdói hősi halottja előtt.

A pénteki ceremónián az államfőn kívül mások mellett részt vett Tömböl László, a Honvéd Vezérkar főnöke, Szabó Vilmos külügyi államtitkár, továbbá Doberdo del Lago polgármestere, Friuli Venezia Giulia tartomány elnöke, Uros Krek szlovén honvédelmi államtitkár és Szunai Miklós, a Széchenyi Tudományos Társaság ügyvezető elnöke is. Az avatáson olasz, szlovén és magyar megemlékezők egyaránt jelen voltak.

A kápolna megáldása és a koszorúzások után Sólyom László ellátogatott a Monte San Michele háborús emlékhelyre. Délután az államfő koszorút helyez el a Fogliano Redipuglia községben található, százezer olasz hősi halott hamvait őrző monumentális temetőhöz, valamint az ugyancsak a községben található Osztrák-magyar Katonai Temetőhöz.