Magyar jobboldali médiatúlsúlyról írt a Le Monde
A devizahitelekről, államadósságról, bankadóról nyilatkozott a bécsi magyar nagykövet a Kurier csütörtöki számában megjelent interjúban. Szalay-Bobrovniczky Vince azt mondta, tényleges probléma az önkormányzatok devizahitel-állománya. A nagykövet arra számít, hogy a kormány bátorítani fogja a feleket a hitelek átstrukturálására. Az uniós kötelezettségszegési eljárások kapcsán a nagykövet elmondta: Budapest gyors megegyezésre törekszik. A Magyarországról szóló negatív sajtóbeszámolókat azzal magyarázta, hogy a kormány megpróbálja újjáépíteni az országot, ez érdekütközésekhez vezet, amelyek hatással vannak az országimázsra.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap az uniós jog és a magyarországi politikai helyzet összefüggéseiről közölt írásában az olvasható, hogy „a magyar nacionalisták akaratlanul elősegítik az európai integrációt". A szerző szerint „dicséretes", hogy az Európai Bizottság a magyarországi "nemzeti konzervatív kétharmadostöbbség-autokrácia" tevékenységével kapcsolatban nem tér ki a konfliktus elől és akár az Európai Bíróságig is hajlandó elmenni a jegybanki függetlenség, a „bírák tömeges nyugdíjazása és a szerződéses kötelezettségek egyéb nyilvánvaló megsértése miatt". Ugyanakkor a kifogásolt törvények csupán „tünetei egy alapvetőbb problémának", amely abban áll, hogy a magyar kormány a hatalom megtartásának „célja alá rendeli az ország teljes alkotmányos rendszerét a demokrácia olyan tartóoszlopaival együtt, mint a sajtószabadság és az igazságszolgáltatás függetlensége" - fejtette ki a FAZ szerzője.
A Le Monde a magyarországi médiahelyzetről közölt írásában úgy fogalmazott: „miközben Orbán Viktor miniszterelnökhöz közel álló személyek fektettek be a kommunikációs szektorba, a sajtószabadság jelenleg az egyik súrlódási pont Budapest és Brüsszel között".
A „szólásszabadság szimbólumává vált" Klubrádió gazdaságilag is bizonytalan helyzete a tudósítás szerint közös jellemzője a baloldali és liberális médiának, például a Magyar Narancsnak és a Népszavának. A cikk szerint valamennyire túlélőnek tekinthető a HVG, a Népszabadság és az ATV. De ezeknek kevés súlyuk van "az Orbán gazdag barátai által a kilencvenes évek közepe óta a médiában felhúzott hatalmas szerkezettel szemben". A lap szerint a jobboldali befolyás a Fidesz másfél évvel ezelőtti választási győzelme óta tovább szélesedett, miután a párt „teljes ellenőrzést gyakorol a közmédiumokban, amelyek hírműsorait egy központosított szerkesztőségben készítik". A lap Bayer Zsolt sértegetései címmel egy külön írást is közölt, amelyben részletes ismertette „Orbán újságíró barátjának" az uniós politikusokról tett kijelentéseit.
A Die Presse osztrák napilap azt jósolta, az Európai Parlament csütörtöki ülésén a képviselők többsége megszavazza, hogy az Orbán Viktor vezette magyar kormányt megróják a polgári és szabadságjogok „súlyos megsértéséért". Bár ez csak egy jelképes jelentőségű szavazás lesz, az európai ideológiai árkok elmélyülését mutatja majd - írta a lap, amely szerint az ügyben az EP szociáldemokrata, liberális, zöld és baloldali frakciója "fogja érvényre juttatni akaratát" a néppárti és a konzervatív frakcióval szemben.