Magyar húskommandó a szépség szigetén
Kétszeresére, több mint 100 millió dollárra nőtt tavaly a Tajvanra irányuló magyar export – mondotta a Budapestre akkreditált tajvani képviselet vezetője, Marietta Kao Liau a Magyar Külügyi Intézetben tartott előadásában. Lapunk kérdésére, hogy minek tulajdonítható a szokatlanul nagy emelkedés a magyar kivitelben, Liau asszony elmondta, hogy magyar exportőröknek – gyakorlatilag egyedüliként – sikerült jelentős tételben húst szállítaniuk a szigetre. Tajvanon idén csaknem tíz százalékos gazdasági növekedést jósolnak, mind az export, mind az import 30-40 százalékos bővülése mellett, így a magyar kivitelnek is jó esélyei vannak (ami rá is fér, mert a Magyarországra irányuló tajvani export még így is a többszöröse importnak). Magyarország kedvező hátszélre számíthat a 23 milliós piacon: megbecsülik a magyarokat, emlékeznek rá, hogy Budapest volt az első a kelet-közép-európai régióban, amely még a rendszerváltás előtt lehetőséget adott Tajvannak képviselet nyitására. Számos egyezmény (például a kettős adóztatást elkerülő megállapodás) támogatja a két ország kereskedelmi kapcsolatait.
A mintegy harmadnyi Magyarország területű sziget a világ egyik legversenyképesebb, legfejlettebb gazdaságával büszkélkedhet. Az Egyesült Államokban működő Business Environment Risk Intelligence gazdasági elemző-hírszerző szervezet Tajvant a világ 4., Ázsia 2. legversenyképesebb gazdaságának tartja, a mértékadónak tekintett svájci IMD tavalyi világranglistáján pedig a 8. helyen állt. Az amerikai Találmányi és Védjegyhivatal (USTPO) 2009-es jelentése szerint csak az Egyesült Államok, Japán, Németország és Dél-Korea előzi meg Tajvant a bejelentett találmányok számát illetően. A fejlett beruházás-, vállalkozás-ösztönző politika hű fokmérője, hogy tavaly 25-ről 17 százalékra vitték le a társasági adót.
A Kínai Népköztársaság, az óriás szomszéd árnyékában, de azzal szoros gazdasági szimbiózisban élő Tajvan politikáját a megfontoltság, a realitásokkal való számolás jellemzi. Kao Liau asszony előadásában jelezte, hogy Kína demokratizálódásában látják a hosszú távú megoldást a harmonikus, de formáját tekintve még el nem döntött egymás mellett létezésre Pekinggel. Mindenesetre Tajvan aktívan közreműködik Kína globális gazdasági stratégiájának az érvényesítésében. Ennek a lényege, hogy a glóbusz második legnagyobb gazdasága, a népi Kína fokozatosan vesse le a világgyár-szerepet, és változzon át a világ kereskedelmi központjává.
A portugál felfedezői által eredetileg Szép Szigetnek (Ilha Formosa) elnevezett Tajvan és Kína viszonyában az elmúlt esztendők jelentős javulást hoztak. Míg néhány éve elképzelhetetlen volt, hogy repülő- és hajójáratok kössék össze a szigetet a kínai szárazfölddel (ez körülbelül Budapest-Szeged távolságot jelent), ma hetente 370 közvetlen repülőjárat közlekedik Tajvan és Kína között, és népi kínaiak százezrei jöhetnek turistaként a szigetre. A kapcsolatok alakításában a gazdaság jár az élen: mintegy egymillió tajvani – zömmel üzletember – él és dolgozik Kínában. Tajvan Hongkong után, a népi Kína legnagyobb befektetője, megelőzve Japánt, az Egyesült Államokat és Szingapúrt is.
