Amerikai segítséget kértek a magyar romáknak

A hátrányos megkülönböztetés állandó félelme, a zaklatás és az erőszakos támadások azt jelentik, hogy a romák társadalmunk minden rétegében állandó terrorban élnek, és arra kényszerülnek, hogy kivonják magukat a „fősodorbeli" társadalomból - mondta az Egyesült Államok Helsinki Bizottságának keddi, romaügyi meghallgatásán a felkért magyar felszólaló, Bársony Katalin.

A hátrányos megkülönböztetés állandó félelme, a zaklatás és az erőszakos támadások azt jelentik, hogy a romák társadalmunk minden rétegében állandó terrorban élnek, és arra kényszerülnek, hogy kivonják magukat a „fősodorbeli" társadalomból. A romaellenes rasszizmus elterjedt a közbeszédben - fogalmazott az Egyesült Államok Helsinki Bizottságának keddi, romaügyi meghallgatásán, a washingtoni kongresszusban Bársony Katalin felkért magyar felszólaló. Az eseményre, amely e kiadásunk zárásakor még tartott, mintegy 30 érdeklődő volt kiváncsi, az amerikaiak állásfoglalás helyett kérdeztek.

A szociológus, filmes, a budapesti Romédia Alapitvány projektmenedzsere úgy vélte: Magyarországnak és az Európai Uniónak közös a felelőssége a romajogok biztositása, hazánknak fel kell számolnia például az oktatás és az egészségügy szegregációját. A szakember ugyanakkor az Egyesült Államok szerepét sürgette a romaellenes erőszak és gyűlöletbeszéd állandó elitélésében, és azt szorgalmazta: ajánljon fel az USA bűnüldözési segitséget mindebben, továbbá - különösen hazánk, Olaszország, Románia és a Cseh Köztársaság esetében - tartsa a témát folyamatosan napirenden a kétoldalú tárgyalásokon. Washingtonnak mindezen kívül a USAID fejlesztési programján keresztül is segitenie kellene a romákat.

Az USA Helsinki Bizottsága állami ügynökség, tagjai szenátorok, képviselők és kormányhivatalnok. Társelnökei, Ben Cardin szenátor és Alcee L. Hastings képviselő (mindketten demokraták) a fórumot a gazdasági válság és a romaellenes erőszak összefüggésének témájában hirdették meg. Nyugtalanságukat fejezték ki a térségünkbeli fejlemények miatt, elsőként éppen a roma apa, Csorba Róbert és ötéves fia februári, magyarországi meggyilkolását emelve ki példaként. A társelnökök emlékeztettek, hogy a hasonló fejlemények migrációs hullámot inditottak korábban el Észak-Amerika felé.

Tanúvallomásában Bársony utalt arra, hogy a magyar hatóságok csak késlekedve, és nyomásra léptek fel a Csorba-ügyben (megfelelően), és párhuzamot vont a Ku Klux Klan, illetve a Magyar Gárda között, emlitve utóbbi „politikai szárnya", a Jobbik térnyerését is. Somogyi Ferenc washingtoni magyar nagykövet irásbeli hozzászólásában leszögezte: a romaellenes támadások esetében a hazai hatóságok elsődleges feladatuknak tekintik az elkövetők kézre keritését, és jelezte, hogy az FBI máris segiti az ügyeken dolgozó mintegy száz magyar rendőrt. A nagykövet szerint a súlyos bűncselekmények dacára félrevezető lenne a romák helyzetét pusztán ezekből megitélni; a kormányok a rendszerváltás óta törekszenek annak javitására.

A térség más országaiból érkezett szakemberek is súlyos problémákról számoltak be. Így például a szlovákiai Stanislav Daniel utalt arra, hogy a szélsőséges cseh pártnak a romakérdés „végső megoldását" sürgető politikai hirdetése hangzott el a prágai közszolgálati televizióban. Csehországban egy áprilisi, Molotov-koktélos támadás során egy kétéves roma kislány testfelületének 80 százaléka megégett.

A felszólaló szakértők azt mondták: a támadásokat ugyan időnként romák által elkövetett bűncselekmények váltják ki, ám Bársony szerint a Cozma-gyilkosság kapcsán például a média túlhangsúlyozta az elkövetők származását. Andrzej Mirga, az EBESZ romaügyi tanácsadója pedig úgy vélte: mire ilyesmi megtörténik, „a helyzet már robbanásveszélyes".

Bársony Kata
Bársony Kata
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.