Az elmondása szerint „kifejezetten együttműködésre törekvő” tanácskozás záró sajtótájékoztatóján Semjén Zolt kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes legalábbis büszkén jelentette be, hogy teljes nemzetpolitikai konszenzus van a magyarságot érintő minden sarkalatos kérdésben. Megszületett A nemzetpolitikai stratégia kerete című, célitűzéseket összefoglaló dokumentum, amely kimondja, hogy – Semjén  szavaival – a jövőben „sem diplomáciai, sem gazdasági sem semmilyen szempont nem überelheti” a nemzetpolitikai szempontokat. A zárónyilatkozat szerint a résztvevők üdvözölték az egyszerű honosítási eljárást,  elfogadhatatlannak nyilvánították Szlovákia kettős állampolgársággal szemben hozott, az európai normákat figyelmen kívül hagyó lépéseit, üdvözlik a Magyar Diaszpóra Tanács és a Magyarság Háza, valamint a Nemzetpolitikai Kutatóintézet megalakulását, és üdvözlik a kormány azonnali fellépését a szeptember 26-án a szerb parlament által elfogadott kárpótlási törvénnyel kapcsolatban.

A valóban figyelemreméltó összképnek talán csak egy szépséghiba maradt, az, hogy a MÁÉRT-ra a szlovákiai Híd-Most nem kapott meghívót. Kérdésünkre, hogy ez azt jelenti-e, hogy Bugár Béla pártja nem képvisel magyar érdekeket, Semjén megismételte a kormány álláspontját, miszerint a „klubba” szóló meghívó feltétele az etnikai politizálás, amelyből a Híd saját magát zárta ki. Semjén felidézte, hogy a Híd a szlovák koalícióban nem teljesítette ígéretét a szlovák állampolgársági ellentörvény visszavonásáról, de utalt arra is, hogy a szerb pártokban szerepet vállaló magyar politikusok „nem átallották” megszavazni  a délvidéki magyarság kollektív bűnösségét hirdető kárpótlási törvényt. „A magyar nemzeti érdekek érvényesítése alapvetően etnikai alapon szervezett magyar pártokban lehetséges – szögezte le a miniszterelnök-helyettes, hozzátéve, „ez nem zár ki” egy másfajta kapcsolata nem magyar többségű pártokkal. Ez a kérdés volt egyébként, amelynek kapcsán már felszínre kerülnek az első törésvonalak a magyarországi pártok között: válaszában Szabó Vilmos, a külügyi bizottság szocialista tagja jelezte, itt nézetkülönbség van, az MSZP az egyes nemzeti közösségekre bízná a választott képviselőkről szóló döntést, amelyet nem kívánna „felülvizsgálni”.

Az MSZP a zárónyilatkozat aláírásához megjegyzést csatolt, amely szerint a kisebbségekre kell bízni, kit választanak meg legitim képviselőiknek, és helyteleníti az ebbe való budapesti beavatkozási kísérleteket. Mesterházy Attila pártelnök a MÁÉRT-en egyébként húsz éves kárpát-medencei fejlesztési stratégia kidolgozására tett javaslatot, és elmondta azt is, ha a határon túli szervezetek felkérik, saját európai pártcsaládjában fellép az érdekeikért. Orbán Viktor kormányfő a maga délelőtti beszédét a már hagyományos EU-Magyarország szembeállításra fűzte fel, történelmi sikernek nyilvánítva a kettős állampolgárságot. A nagy vihart kavart Boldoghy-ügyre utalva azt mondta, „nem tűrhetjük, hogy egyetlen magyart is megfosszanak állampolgárságától abban az országban, ahol él”.

A MÁÉRT margóján sor került egy eddig rendhagyónak számító tárgyalásra is, a Romániában eddig alternatív pártok, az MPP vagy a Tőkés László fémjelezte EMNP felállításán ügyködő Orbán-kormány ugyanis tárgyalóasztalhoz ült a RMDSZ vezetésével.  Kérdésünkre ennek kapcsán Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a tárgyalás után azt mondta, a Fidesz részéről egy „teljesen racionális, az egy évvel ezelőtti állapotokhoz képest pozitív elmozdulást” érez, de az erdélyi magyar-magyar együttműködést sem ő, sem Orbán nem vetette fel.  Előbb-utóbb azonban fel kell: Romániában jövőre választásokat is tartanak, a határon túli magyar pártok együttműködése pedig – mint Kelemen fogalmazott – nagymértékben függ az RMDSZ és a Fidesz viszonyától.

Ez utóbbi kedvező alakulását sejteti, hogy amikor a kétoldalú tárgyalás után Toró T. Tibor EMNP-elnök odavetette Kelemennek, „Találkoztatok, és még éltek? Ez biztató”, a Tőkésnek a sajtótájékozatatón tartott beszédét látványosan átunatkozó RMDSZ-elnök azonnal rávágta: – Igen. Sőt.