A lap megszólaltatta Lengyel Lászlót, az MNT felsőoktatási ügyekkel megbízott tanácsosát, aki szerint az egyetem állami alapítású lenne, kormányhatározattal, vagy törvénnyel jönne létre, de felmerül az MNT társalapítási státusa is. „Csak pótmegoldásként gondolkodunk alapítványi vagy egyéb (például katolikus egyetem) formában, de ebben az esetben a finanszírozásról szükség lenne egy Magyarországgal, esetleg egy Vatikánnal létrejövő nemzetközi megállapodásra" - mondja az MNT tanácsosa.

Az egyetem alapját a két meglévő szabadkai felsőoktatási intézmény, a Műszaki Szakfőiskola és Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, valamint annak oktatói csapata képezné, ezek integrálódnának az egyetembe. A karok mindegyikén lenne magyar nyelvű tanulmányi csoport, ezeken teljes egészében vagy nagyobb részt magyar nyelvű kurzusokat, tárgyakat oktatnának, de Lengyel László szerint fontos lenne szerb és angol nyelvű tantárgyak beiktatása is. 

Az oktatói erőforrások, valamint a káderszükségletek alapján az MNT a pedagógiai kar, a teológiai és humanisztikai kar, a műszaki kar, a mezőgazdasági kar, a jog- és államtudományi kar, valamint a művészeti akadémia létesítését tartja lehetségesnek, de a karokon kívül szükség lenne intézetek létrehozására is, például hungarológiai vagy kisebbségkutatási intézetre. 

„A budapesti Emberi Erőforrások Minisztériumával, valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal a tárgyalások januárban kezdődnek, a tervünk 2-3 év alatt valósulhat meg" - mondta Lengyel László, aki szerint a Vajdaságból évente 350 diák megy el Magyarországra, így a szabadkai egyetemen 1200–2000 diák tanulhatna négy évfolyamon. Az MNT illetékese szerint ezzel nem lehet teljesen megállítani a vajdasági diákok külföldi továbbtanulását, de jobb feltételeket lehetne biztosítani azoknak, akik a Vajdaságban maradnak.