A Die Presse egy nemzetközi joggal foglalkozó osztrák professzor véleményét ismerteti, aki szerint az 1995-ös magyar földvédelmi törvény – amely lehetővé teszi a korábban külföldi tulajdonosok által törvényesen megvásárolt termőföld államosítását, ha az természetvédelmi területnek minősül – ellentmond az emberi jogi konvenciónak, az EU szabadságjogainak és az új magyar alaptörvénynek is.

A külföldiek földszerzésének akadályozása mögött nem annyira "nacionalista túlbuzgóság", hanem inkább az állhat, hogy a földek bérbeadása Magyarországon adómentes jövedelemnek minősül, és így a mezőgazdasági befektetések rendkívül vonzóak – írja. A külföldiek földszerzése megemeli a földárakat, és csökkenti a jövedelmet. A szerző médiajelentésekre hivatkozik, melyek szerint a magyar parlamenti képviselők 58 százaléka rendelkezik termőfölddel, melyet bérbe ad.

A Profil cikke magyar termőföldet törvényesen birtokló osztrák gazdák példáján szemlélteti ugyanezt a problémát. A nyilatkozók rámutatnak: a magyar állam a természetvédelmi területté nyilvánított termőföldért a piaci érték 75 százalékának megfelelő kártalanítást ígér. A lap idézi Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter legutóbbi nyilatkozatát – "a föld azé, aki megműveli" –, és hozzáteszi: "amennyiben a tulajdonos nem osztrák vagy bármilyen más külföldi személy".

A Frankfurter Allgemeine Zeitung című német konzervatív lap a bankadó tervezett emeléséről közölt beszámolót hétfői számában. A Magyarország a bankadó emelésével fenyeget című cikkben a szerző, Michaela Seiser kifejtette: a nemzetközi összehasonlításban magas és "nemzetközileg is erősen bírált" adóval kapcsolatban nem csak az emelés terve keltett felzúdulást magyarországi bankok körében. A Bankszövetség megdöbbenéssel fogadta azt a korábbi bejelentést is, amely szerint a kormány az ígéretével szemben 2013-ban nem felezi meg az adó mértékét, hanem a jelenlegi szinten tartja azt.

A szerző emlékeztetett egyebek között arra, hogy Magyarország ellen túlzott államháztartási deficit miatti eljárás zajlik. Hozzátette: az IMF/EU-hitelről szóló tárgyalások lezárásának az a feltétele, hogy a kormány "hiteles erőfeszítéseket" tegyen a 3 százalék alatti hiánycél teljesítéséért.

A Rzeczpospolita című konzervatív lengyel napilap meglepőnek tartja, hogy az Európai Bizottság (EB) kevesli a magyar kormány által javasolt megszorításokat, míg egyes elemzők a tervezett adóemeléseket túlzottaknak nevezik. A lengyel lap emlékeztetett, hogy Magyarország a túlzottdeficit-eljárás következtében 4 milliárd euró értékű uniós támogatást veszítene, "de ezt a Fidesz-kormány nem engedheti meg magának".

Kifejtette, hogy Magyarország számított az EB megértésére, amely korábban a spanyolokkal és portugálokkal szemben elnéző volt. A lap szerint a magyar diplomaták nem hivatalosan elismerik, hogy "a Bizottság álláspontját Orbán Viktor hozzáállása befolyásolhatja, aki az Unióval szemben gyakran kritikus retorikát alkalmaz, a nemzetközi szervezetek politikáját pedig gyarmatinak nevezi".

"Kétségtelen, hogy az Európában élő 10 millió roma mélyen gyökerező diszkrimináció és társadalmi kirekesztés alanya. De ettől még nem válnak menekültekké. És ez nem egy olyan kérdés, amit Kanadának kellene megoldania" – írta az internetes kiadásában vasárnap közölt kommentárjában a The Globe and Mail című tekintélyes kanadai napilap.

Az újság álláspontja szerint az EU-nak többet kellene tennie annak érdekében, hogy eleget tegyen az ígéretének és integrálja a romákat a többségi társadalmakba, valamint hogy biztosítsa számukra az oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és a munkaerőpiachoz való hozzájutást. A szerkesztőségi cikk rámutatott, hogy tavaly 4442 menedékkérő – vagyis az összes csaknem egyötöde – Magyarországról érkezett Kanadába, és a folyamodványaiknak csak a 20 százalékát fogadják el.

"A romák, mint az EU tagjai, bárhová el tudnak költözni Európában, beleértve Németországot, Franciaországot és Olaszországot; ugyanakkor ezek az országok nem könnyítik meg számukra a munkavállalást vagy a tartós tartózkodást. Nem meglepetés tehát, hogy Kanadába ilyen nagyszámú roma kérelmező érkezik. Az EU-nak többet kellene tennie a saját kisebbségeinek védelmében, és meg kellene felelnie az egyenlőség, a demokrácia és az emberi jogok azon elveinek, amelyeket a nemrégiben kapott, 2012-es Nobel-békedíj testesít meg" – írta a The Globe and Mail.