Pia Ahrenkilde Hansen közölte: a bizottság nem habozik minden, rendelkezésére álló eszközt bevetni az uniós jog betartatására, s példaként említette a kötelezettségszegési eljárásokat. Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke pénteken hívta fel Orbán Viktor miniszterelnököt, s bár nem kérte a szavazás elhalasztását – ilyet nem is tehetne –, de hangsúlyozta, támogatja az Európa Tanács főtitkárának azon kérését, hogy halasszák el a szavazást, amíg a Velencei Bizottság megvizsgálja a kérdéses szabályokat.

Orbán Viktor Brüsszelbe küldött leveléről lapunk kérdésére a bizottsági szóvivő azt mondta, a pénteki, Barrosóval folytatott telefonbeszélgetés során elhangzott biztosítékokhoz hasonlóan a magyar kormányfő a levélben is megerősítette, hogy a kormány teljes mértékben elkötelezett az EU-értékek és jog mellett. Ugyanakkor a szóvivő emlékeztetett, a levélben általánosságokról van szó, az aggályok viszont nagyon konkrét ügyekkel kapcsolatban léptek fel.

Pia Ahrenkilde Hansen hozzátette, a kérdéses ügyekre nincs egyenmegoldás, egyesével kell majd a módosítások elfogadása után megvizsgálni azokat, és lépni, ha az uniós joggal ellentétesek. Mint mondta, az elmúlt napokban a bizottság jogászai egyeztettek a magyar hatóságokkal arról, pontosan mely rendelkezésekkel van gond.

A bizottságnál egyébként azt mondják, nem várható, hogy már hétfőn hivatalosan is reagálnak a módosítások elfogadására, hiszen végig kell nézniük, pontosan mi ment át, és az sérti-e az uniós jogot.

Ugyanakkor egy bizottsági forrás lapunknak kifejtette, a testület mozgásterét némiképp szűkíti, hogy a kérdéses ügyeket az alkotmányba foglalják.

– Az alkotmány ellen nem lehet kötelezettségszegési eljárást indítani – mondta. Így, ha az uniós joggal ellentétes szabályoknak a bizottság neki akar menni, akkor az alkotmány rendelkezéseit végrehajtó jogszabályokat kell megvizsgálnia, és azok miatt lehet eljárást indítani.

A kötelezettségszegési eljárás mellett a bizottság másik lehetősége az úgynevezett hetes cikkelyben foglalt eljárás kezdeményezése, amely a folyamat végén akár szavazatmegvonással is járhat. Ehhez azonban a tagállamok egyhangú döntésére van szükség. – Ez pedig politikailag majdnem lehetetlen – vélekedett a lehetőségről egy forrásunk.

Barroso telefonjának célja a nyomásgyakorlás volt, és az, hogy elmondja a miniszterelnöknek, „senkinek sem áll érdekében ezt az egészet újrakezdeni” – mondta lapunknak egy brüsszeli forrás.