Magyar-szlovák viszony: az állampolgárság neuralgikus pont marad
A közös érdekek és a gazdasági összefonódás ellenére az állampolgársági törvény változatlanul neuralgikus pont, Budapest és Pozsony merőben eltér egymástól. Martonyi ezt azzal magyarázta, hogy a két fővárosban eltérően értelmezik az állam és annak polgárai közötti viszonyt. Lajcákkal együtt azt hangoztatták: kölcsönös üzengetések nélkül, szakértői szintű tárgyalásokkal próbálnak valamiféle megoldást találni. Lényeges, hogy az állampolgársági kérdés ne okozzon „politikai feszültséget” a kétoldalú viszonyban, s egyetlen embert se érjen hátrány – mondta. Vagyis Budapest nem szeretne olyan újabb eseteket látni, amikor valakit megfosztanak szlovák állampolgárságától azért, mert felvett egy másikat, történetesen a magyart.
Lajcák arról beszélt, hogy a baloldali pozsonyi kormány – az ottani alkotmánybíróság előtt lévő – állampolgársági törvény módosítását tervezi. Részletekről nem beszélt, csak annyit mondott: figyelembe veszik az európai normákat: a Robert Fico vezette kabinet érezhetően ki akarja várni az alkotmánybírósági döntést. Martonyi mindenesetre úgy látja: a jelenlegi szlovák elképzelések nem jelentenék az egyéni sérelmek végét. Lajcák szerint hazája a nemzeti kisebbségek jogainak megőrzésében érdekelt, azokon a területeken is, ahol a tavalyi népszámlálás szerint csökkent a kisebbségek aránya. Várhatóan magyar nemzetiségű személy lesz az új kisebbségi biztos is. Végül Martonyi bejelentette, hogy hamarosan átadják a nemrég elkészült pilisszentkereszti (mlynky-i) Szlovák Házat, az átadást szeretnék egybekötni Ivan Gasparovic szlovák államfő magyarországi látogatásával.
