Magyar-szlovák tűzoltás
Fél órával tovább tárgyalt egymással tegnap Göncz Kinga magyar és Jan Kubis szlovák külügyminiszter, ám sok konkrétumról ezután sem tudtak beszámolni. A két ország közjogi máltóságai találkozásának sorát követő találkozó egyedüli kézzel fogható eredménye: aláírták azt a megállapodást, melynek értelmében a két külügyminisztérium létrehoz egy Jószomszédság és Megértés névre hallgató díjat, melyet olyan személyeknek vagy szervezeteknek ítélnek oda, akik, vagy amik a kétoldalú kapcsolatok elmélyítésében jeleskedtek.
A díj része annak a 14 pontos programnak, amelyben tavaly nyáron Robert Fico szlovák és Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő egyeztek meg. 22 ezer eurós jutalommal jár, a díjazottról a két külügyminiszter dönt, s az oklevelet mindig az alapszerződés aláírásának március 19i évfordulóján adják majd át.
– Már az a tény is pozitív, hogy beszélünk egymással – jegyezte meg Jan Kubis a sajtótájékoztatón, utalva arra, hogy hosszabb idő elteltével az elmúlt időszakban megélénkültek a szlovák-magyar kétoldalú találkozók. A tervek szerint a két parlament elnöke tavasszal ismét összeül, a két kormányfő pedig szintén találkozik a jövő év első félévben. Ezen túlmenően a két külügyér – elmondásuk szerint – alapvetően arról tárgyalt, hogyan lehetne beépíteni a kétoldalú kapcsolatba olyan mechanizmusokat, melyek hatékonyan tudnák megoldani a vitás kérdéseket, hogy azokkal ne a legfelsőbb vezetésnek kelljen foglalkoznia, és azok ne politizálódjanak át automatikusan. Erre az országok külső megítélése, és a gazdasági válság miatt is szükség van. – Tűzoltókká váltunk. És már akkor is rohanunk oltani, ha még csak a füstöt látjuk – panaszkodott Kubis.
Göncz Kinga elmondta: szlovák kollégájával áttekintették azokat a struktúrákat, melyek most a rendelkezésükre állnak, hogy a problémás ügyeket megoldják. Ezzel kapcsolatban felmerült, hogy az alapszerződés nyomán megszületett 11+1 vegyes bizottság között akadnak olyanok, melyek évek óta nem találkoztak, és ezeket „aktiválni” kéne. Megegyeztek egy korai előrejelző rendszer kiépítésében is, melynek összetételéről, működéséről a két külügy, és két miniszterelnöki hivatal tárgyal tovább. Ennek az lenne a feladata, hogy még az előtt megoldja a felmerülő gondokat, hogy – Kubis szavaival élve – „szóváltásra kerülne sor”.
Göncz Kinga a vegyes bizottságokkal kapcsolatban pozitív példaként említette, hogy a két országnak sikerült időben megegyeznie két Ipolyhíddal kapcsolatban a 15 százalékos önrészről és az előfinanszírozásról, így be tudták adni a pályázatot az EUhoz, ami 85 százalékban finanszírozná a projektet.