Nem akarok közvetítőként fellépni Szlovákia és Magyarország között, de a nyelvtörvénnyel kapcsolatos kérdésekben hajlandó vagyok tanácsokat adni, ha valamelyik fél erre felkér – jelentette ki Pozsonyban Knut Vollaebek az az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa.

Nemzetközi sajtótájékoztatóján a diplomata kiemelte a magyar és a szlovák kormányfő elmúlt heti találkozójának jelentőségét, s azt a tizengy pontos akciótervet, amely azt igazolja, hogy mindkét ország érdekelt a vitás kérdések mielőbbi rendezésében. A továbbiakban megcáfolt több szlovák politikust. – Egyszer sem állítottam azt, hogy ez a jogszabály jó. Csupán azt szögeztem le: nem ellenkezik a nemzetközi normákkal és Szlovákia alkotmányával. Számos félreértelmezhető cikkelyt tartalmaz viszont, amelyeket az egyértelmű végrehajtó rendelkezések kimunkálásával, a többségi és a kisebbségiek hivatali anyanyelvhasználata közötti egyensúly megteremtésével lehet eltávolítani – hangsúlyozta a kisebbségügyi főbiztos. Elmondta azt is, hogy személy szerint ellenzi a kilátásba helyezett pénzbíságokat, ugyanakkor belátja: a jogszabály szankciók nélkül aligha érvényesíthető. Ennek ellenére különösen ezen a téren rendkívül óvatosan kell eljárni – mutatott rá.

Marek Madaric szlovák kulturális miniszter bejelentette, hogy Vollebaeknek a végrehajtó rendelkezésekkel kapcsolatos ajánlásait figyelembe veszik. Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter szerint a magyar politikusok  a nyelvtörvénnyel kapcsolatban brutális kampányt folytattak, különböző hazugságokkal árasztották el Európát, majd az ottani visszhang után rádöbbentek arra, hogy ha besározzák Szlovákiát, akkor saját országuk sem marad tisztán. – Ez a felismerés vezetett a múlt heti szécsényi miniszterelnöki találkozóhoz – vélekedett a pozsonyi diplomácia vezetője. Aki arról is tájékoztatott, hogy szeptember 25-én Pozsonyban a két ország képviselői alkotta kisebbségi vegyesbizottság vitatja meg a nyelvtörvényt, az EBESZ szakértőinek bevonásával.

Lapunk megkeresésére Csáky Pál hangsúlyozta, hogy a két uniós tagország között a kisebbségügyi főbiztos  a tanácsadó szerepét töltheti be, ezért nem tartja visszalépésnek, hogy nem vállalkozott a közvetítői szerepre. A főbiztos találkozott a Magyar Koalíció Pártjának vezetőivel is, akik kérték őt, hogy továbbra is kövesse nyomon: mennyi valósul majd meg az ajánlásaiból. Bugár Béla, a Híd-Most elnöke négyszemközt itárgyalt a diplomatával, akivel a kisebbségi nyelvhasználattal kapcsolatos problémakört vitatták meg.

Értesüléseink szerint Knut Vollebaek tizenöt ajánlást tett a szlovák félnek. A pozsonyi magyar politikusok kérték őt, hogy hozza ezeket nyilvánosságra. Erre ő azt felelte, hogy most a diszkrét diplomácia ideje van, ezért ezt a lépést most nem tartja helyénvalónak, esetleg a pozsonyi külügyminisztérium megteheti. Ezt a lehetőséget azonban Miroslav Lajcák kizárta, mert szerinte a főbiztos mandátuma a csendes diplomáciára hatalmazza fel. Úgy tudjuk, hogy a kisebbségügyi főbiztos szorgalmazza a kisebbségiek hivatali anyanyelvhasználati jogainak rögzítését, továbbá a kisebbségi törvény elfogadását.

Bírálta Vollebaek pozsonyi tárgyalásait a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS). – Szlovákia nem protektorátus, hanem szuverén ország. Ezért a főbiztost semmi sem hatalmazza fel arra, hogy a szlovák törvény körül ügyködjék – vélekedett Rafael Rafaj, az SNS parlamenti frakciójának vezetője.