A Foreign Affairs legutóbbi számában Amerika talán legjelentősebb iszlám-kutatója, Bernard Lewis igyekszik összefoglalni azokat a perspektívákat, amelyek a Közel-Kelet országai előtt állnak az új évszázadban.

A térséget a 20. századig, kétszáz éven keresztül az európai hatalmak uralták, azt megelőzően pedig olyan iszlám rezsimek, melyek etnikailag nem voltak arabok. A hidegháború idején gyakorta itt vívták meg azokat a kemény harcokat, melyeket a két szuperhatalom - Amerika és a Szovjetunió - igyekezett határaitól minél távolabb tartani.

Azóta azonban a külső befolyás - leszámítva a Szaddám Husszein elleni koalíciós fellépéseket - alábbhagyott, az arab államokra pedig úgy köszöntött rá a 21. század, hogy egyedül kell legfontosabb problémáikkal szembenézniük.

Európa a jelek szerint megelégelte azt a tehertételt, melyet a Közel-Kelettel való korábbi foglalatosság rá rótt. Amerika is igyekezett csak akkor megjelenni a térségben, ha nagyon konkrét, egyfajta tűzoltó küldetést kellett teljesítenie - mint 1982-1983-ban Libanonban, vagy a már említett Szaddam elleni fellépések során -, mindazonáltal jelenlétét a helyi lakosság sohasem nézte jó szemmel, illetve úgy ítélte meg, mint annak az imperializmusnak a megtestesülését, amit korábban az európai hatalmak, elsősorban a franciák, a britek illetve a szovjetek képviseltek.

Washington igazi, fegyveres érdeklődését a Közel-Kelet iránt a megszaporodó, Amerikát közvetlenül érintő iszlám támadások keltették fel. De még ekkor is visszafogottan és rendkívül óvatosan reagált, mint tette azt az 1983-as bejruti támadás után is, amikor több száza tengerészgyalogos vesztette életét a felrobbantott barakkokban, vagy az Egyesült Államok mogadishui missziója elleni 1993-aas támadást követően. Sőt, a World Trade Center ikertornyai ellen intézett 1993-as első támadást sem követte azonnali amerikai reakció.

E visszafogottság azonban félelemnek és gyengeségnek tűnt a radikalizálódó iszlám szervezetek tagjainak szemében, s ezt követően már csak idő kérdése volt, mikor következik be egy valóban fájdalmas, az addigi amerikai magatartást radikálisan megváltoztató merénylet. 2001. szeptember 11. után aztán Washington erőteljes választ adott a kihívásra, először Afganisztánban, majd Irakban.

A teljes cikk a Globusz.net-en >>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>