A Yonhap hírügynökség idézett egy dél-koreai tisztségviselőt, aki szerint a külügyminiszternek nehéz lesz gyümölcsöző tárgyalásokat folytatnia ilyen légkörben, ezért a tárcavezető úgy döntött, hogy nem utazik Japánba. Egy dél-koreai külügyi forrás is megerősítette, hogy elmarad Jun tokiói látogatása. A szöuli külügy hétfőn közleményben adott hangot mély sajnálatának és aggodalmának a hétvégi szentélylátogatások miatt.

Szuga Josihide japán kormányszóvivő közölte: a három miniszter magánjellegű, nem pedig hivatalos látogatást tett a szentélyben. „Minden országnak megvan a maga álláspontja (a szentéllyel kapcsolatban), és úgy gondolom, hogy az ezt illető nézeteltérések nem szabadna, hogy hatással legyenek a diplomáciai kapcsolatokra" - fogalmazott Szuga.

A sintoista szentélyt a 19. század végétől 1945-ig elesett japán hősi halottak emlékére emelték, később azonban titokban ott állítottak emléket egyes, 1948-ban halálra ítélt és kivégzett japán háborús bűnösök „lelkének” is. Kritikusok szerint a szentély Japán ázsiai háborús hódításának, Kína és Korea lerohanásának és megszállásának szimbóluma.

A hét végén Aszo Taro miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter, valamint a kormány két további tagja rótta le kegyeletét a háborús halottak előtt a szentélyben, míg Abe kormányfő egy fát adományozott az imahelynek. „Teljesen természetes, hogy egy képviselő kinyilvánítja részvétét azoknak, akik az életüket adták az országért" - mondta vasárnapi látogatásával kapcsolatban Furuja Keidzsi, az Észak-Korea által elrabolt japán állampolgárok ügyéért felelős miniszter.