Buszokkal vitték a tüntetésre az elnök híveit
Mohamed Murszi ellenzéke már múlt hét óta tüntetett a tavalyi forradalom során szimbolikus jelentőségűvé vált Tahrír téren. Az elnököt támogató Muzulmán Testvériség már kedden összehívta volna híveit, az elnök dekrétumai ellen azonban akkor is sokan vonultak az utcára, ezért inkább úgy döntöttek: elhalasztják a gyűlést, így elkerülik az összecsapásokat.
Múlt hét csütörtökön Murszi elrendelte, hogy júniusi beiktatása óta hozott döntéseit nem kérdőjelezheti meg bíróság vagy más hatóság az új parlament megalakulásáig, és a feloszlatási kísérletekkel szemben védelmet biztosított az alaptörvényt kidolgozó százfős gyűlésnek, valamint két hónapot adott nekik a munka befejezésére. Murszi kijelentette, ha az egyiptomiak népszavazással jóváhagyják az alkotmányt, visszavonja dekrétumait.
Az ellenzék 43 keresetet nyújtott be a Legfelső Igazságügyi Tanácshoz, a legmagasabb szintű igazságszolgáltatási szervhez, hogy megakadályozzák Murszi teljhatalmát. Az elnök hangsúlyozta, hogy csak nemzetbiztonsági kockázat esetén fogja használni hatalmát, az egyiptomi bírók nagy része azonban szembekerült Murszival.
Miután a Tanács közölte, hogy hamarosan döntenek az ellenzék kifogásairól, a gyűlés úgy határozott, nem halogatja tovább az alkotmánytervezet elkészítését. A főleg iszlamistákból álló gyűlés szerdán bejelentette, hogy már csütörtökön megszavazzák a tervezetet. Egy maratoni ülés után valóban elkészült a dokumentum, amely szombaton, azaz ma került az elnök elé. Murszi jóvá is hagyta azt, és a népszavazás időpontját december 15-ére tűzte ki. A hivatalos dokumentumot vasárnap teszik közzé a kormány újságaiban.
A sietség csak olaj volt a tűzre, az elnök ellenzéke ugyanis nem nézi jó szemmel, hogy kutyafuttában rakták össze az alkotmányt. Félő, hogy Egyiptom ismét teokratikus állammá válik, az alkotmány egyik kikötése szerint ugyanis minden, a saríához tartozó kérdésben ki kell kérni a kairói al-Azhar vallástudósi gyűlése, az ulema véleményét. A vallásszabadság pedig csupán a muzulmánokra, a keresztényekre és a zsidókra terjed ki. Az alkotmány többek között kimondja azt is, hogy az elnök maximum kétszer négy évig maradhat hivatalában, a miniszterelnök személyét a parlamentnek jóvá kell hagynia, a hadsereget pedig meghatározott mértékben civilek felügyelik.
Mohamed Ibrahim, az alkotmányozó gyűlés szalafista tagja a Reutersnak elmondta: a világi egyiptomiak kezdettől fogva vesztes pozícióban voltak. Ma pedig végképp vereséget fognak szenvedni, az elnök mellett tüntetők ugyanis nemet mondanak „az összeesküvő kisebbségre”, és „igent a stabilitásra és a saríára.”
A Muzulmán Testvériség és más iszlamista csoportok azért hívták össze a mai demonstrációt, hogy megmutassák, az elnök lépéseit igenis támogatja a közvélemény. A zászlókat és az elnök portréit hordozó Murszi-hívek szombaton a Kairói Egyetem előtt gyülekeztek, sokukat buszokkal hozták a fővárosba. A rohamrendőrség felügyeli a rendet, és több utat is lezártak, hogy kordában tudják tartani a tömeget. A résztvevők száma késő délután, kora este tetőzött, körülbelül 200 ezren voltak.
