Történelmi fordulatnak nevezte az Egyesült Államok és Kuba arról szóló bejelentését az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, hogy több mint 50 év feszültség után a két ország normalizálni kívánja kapcsolatait. "Ma újabb fal kezdett leomlani" - fogalmazott szerda este Federica Mogherini, aki szerint a Washington és Havanna közötti enyhülés lehetőségét megteremtő egyezség a párbeszédnek a konfrontáció feletti győzelmét jelenti.

Az Európai Unió maga is a kapcsolatok normalizálására törekszik Kubával. Federica Mogherini ezzel kapcsolatban azt mondta, Brüsszel reméli, hogy a gazdasági és a társadalmi fejlődést elősegítő kapcsolatot építhet a kubai néppel. Hangsúlyozta azonban, hogy az unió Kuba-politikájának központjában továbbra is az emberi jogok kérdése áll.

Az EU és a szigetország közötti kapcsolatok 2003-ban fagytak be, amikor a Castro-rezsim bebörtönzött 75 ellenzékit válaszul arra, hogy Európa az emberi jogok fokozottabb tiszteletben tartására szólította fel Havannát.

Idén februárban a 28-ak jóváhagyták, hogy a kapcsolatok normalizálására irányuló párbeszéd kezdődjön azzal a céllal, hogy reformokra sarkallják a karibi államot az emberi jogok területén. Kuba márciusban elfogadta a dialógusról szóló javaslatot. A két fél delegációi május óta folytatnak tárgyalásokat egy "politikai és együttműködési megállapodásról".

Maduro szerint Kuba történelmi győzelmet aratott

Latin-amerikai országok vezetői üdvözölték az amerikai és a kubai elnök arról szóló szerdai bejelentését, hogy a két ország normalizálni kívánja kapcsolatait. A venezuelai elnök a "szocialista testvérállam" Kuba történelmi győzelmének nevezte a hírt.

Nicolás Maduro ugyanakkor azt is mondta, hogy el kell ismerni Barack Obama gesztusát. "Bátor lépés volt, talán a legbátrabb az elnökségében" - fogalmazott a Dél-amerikai Közös Piachoz (Mercosur) tartozó országok állam- és kormányfőinek találkozóján Argentínában.

A csúcsértekezleten ugyancsak részt vevő brazil elnök is örömét fejezte ki a hírek hallatán. "Gratulálok Raúl Castro elnöknek és Barack Obama elnöknek, de különösen Ferenc pápának", aki döntő szerepet játszott a közeledésben - mondta Dilma Rousseff, aki a történelem nagy fordulópontjaként értékelte a bejelentést. Soha sem gondoltuk volna, hogy eljön ez a pillanat Amerika és Kuba kapcsolatában - fűzte hozzá.

Döntő és történelmi lépésről beszélt a mexikói elnök is. Enrique Pena Nieto szerint hazája testvérként kitartott Kuba mellett abban, hogy ugyanolyan jogok illetik meg, mint más államokat.

Chile külügyminisztere, Heraldo Munoz úgy fogalmazott, ez a hidegháború végének kezdete a világnak azon a féltekéjén, és ezért az enyhülés híre nemcsak a két ország, hanem az egész régió számára örvendetes. Ollanta Humala perui elnök bátor, történelmi döntésként méltatta a kubai és az amerikai vezető elhatározását.

Cristina Fernández de Kirchner argentin elnök mély tiszteletét tolmácsolta a kubai népnek és a szigetország kormányának, és azt mondta, el kell ismerni az amerikai elnök "rendkívül intelligens" döntését is.

Harper: Kanada segítségével biztosított volt a diszkréció

Kanadának az arról szóló döntése, hogy helyszínt biztosít az Egyesült Államok és Kuba között a két ország kapcsolatainak normalizálásáról szóló titkos tárgyalásoknak, garantálta a diszkréciót, amelyre szükség volt - jelentette ki a kanadai kormányfő.

Stephen Harper rövid közleményben gratulált az Egyesült Államoknak és Kubának a sikeres párbeszédhez, és úgy fogalmazott, hogy hazája - amely teljes körű diplomáciai kapcsolatokat ápol Havannával - támogat egy, a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság értékeire épülő jövőt Kuba számára. Hangsúlyozta, hogy Kanada semmilyen formában sem akart irányt szabni a párbeszédnek, és közvetíteni sem akart. "Mi csak arra törekedtünk, hogy biztosított legyen a lehetőség egy olyan párbeszédre, amilyenre szükségük volt" - mondta a kanadai közmédiának.

Tájékoztatása szerint az első közvetlen tárgyalásokra az Egyesült Államok és Kuba között 2013 júniusában került sor, amelyet több találkozó követett. A folyamat 2014 novemberében zárult le.

Kanada 1945-ben létesített diplomáciai kapcsolatot Kubával, és egyike volt azon országoknak, amelyek az 1959-es forradalom és Fidel Castro hatalomra jutása után is teljes körű kapcsolatot tartottak fenn a szigetországgal. Perre Trudeau kormányfő 1976-ban háromnapos látogatást tett Havannában, tárgyalt Fidel Castróval, aki Trudeau 2000-es temetésén tiszteletbeli koporsóvivő volt.

Kanada és Kuba jó kapcsolatait tükrözi, hogy az észak-amerikai ország évi 1 milliárd kanadai dolláros kereskedelmi forgalmat bonyolít Havannával, és a karibi országba érkező legtöbb turista kanadai, az összes látogató 40 százalékát adják.

Barack Obama amerikai és Raúl Castro kubai elnök szerdán jelentette be, hogy a két ország normalizálni fogja kapcsolatait. Ennek jegyében az Egyesült Államok számos könnyítést bevezetését tervezi, és újranyitja havannai nagykövetségét.