Egyszerre ártott és használt Belarusznak a több mint egy éve kitört ukrajnai válság: bár az Oroszországot sújtó nyugati szankciók a belorusz gazdaságban is éreztetik negatív hatásukat, a moszkvai ellentilalmak által érintett termékek közvetítőjeként némi haszonhoz juthat az ország, a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusban játszott közvetítő szerepe pedig javított a nemzetközi megítélésén – bizonyos országokban jobban, másutt kevésbé.

Magyarország a jelek szerint az előbbiek közé tartozik. Erre utal, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter a hétvégén az ausztriai Göttweigben rendezett Európa Fórumon hangoztatta: az amerikai-kubai közeledés mintájára Európának nyitnia kellene Belarusz felé. Noha éppen négy éve egy nyilvánvalóan a belorusz titkosszolgálatok közreműködésével kirobbant szexbotrány miatt még távozni kényszerült a magyar nagykövetség egyik diplomatája, április végi minszki látogatásán Szijjártó – az MTI akkori beszámolója szerint – azzal érvelt a politikai és gazdasági együttműködés fokozása mellett, hogy Belarusz nemcsak az ukrán válság megoldásában játszik fontos szerepet, hanem az európai integráció felé is egyértelmű lépéseket tett.

Lukasenko (jobbra) Minszkben fogadja Putyin orosz elnököt Vasily Fedosenko / Reuters

A kubai párhuzamot már a Minszk és a Nyugat közeledését szorgalmazó lett külügyi államtitkár, Andrejs Pildegovics is használta, arról azonban aligha lehet beszélni, hogy Belarusz Európa felé igyekezne. Minszk legfeljebb lavírozik Moszkva és a Nyugat között. Az emberi jogi helyzet például gyakorlatilag nem javult, az ellenzék ellen továbbra is keményen fellépnek, és jogvédő szervezetek szerint vagy fél tucat politikai fogoly még mindig börtönben van. Alekszandr Lukasenko a múlt hónapban ezért nem vehetett részt az EU keleti partnerségi programjának rigai csúcstalálkozóján sem. A tavasszal ugyanakkor némi iróniával, de határozottan megjegyezte, hogy már aligha érvényes az a minősítés, amely szerint ő Európa utolsó diktátora. Vannak nála is rosszabbak – mondta, feltehetőleg Vlagyimir Putyin orosz államfőre utalva.

Európában érezhető némi hangsúlyeltolódás Belarusz megítélésében. A Nyugat elsősorban abból indul ki, hogy az ukrán válság nyomán megnőtt az ország geopolitikai jelentősége, és egy elszigetelt Minszk még inkább Moszkva felé mozdulhat el. Az is szempont lehet, hogy Belarusz segíthet a várhatóan még sokáig elhúzódó orosz-uniós szankciós háború következményeinek enyhítésében: az ott létrehozott vegyes vállalatok termékei gond nélkül bejuthatnak az orosz piacra.

Ezt a folyamatot az ellenzék is megértéssel figyeli. – Nem örülünk, de tudjuk, hogy a geopolitikai helyzet most fontosabb az emberi jogoknál – mondta a Népszabadságnak Alekszandr Milinkevics, a Szabadságért ellenzéki mozgalom vezére. Mint kifejtette, a lényeg az ország függetlenségének megőrzése, mert „ha azt elveszítjük, akkor demokrácia és szabadság sem lehet". Ugyanakkor elismerte: Belaruszt nem fenyegeti közvetlenül olyan veszély, mint amilyennel Ukrajnának kell szembenéznie, de óriási a gazdasági és a politikai függőség Oroszországtól. Mindenesetre azt várják a Nyugattól – fejtegette –, hogy miközben párbeszédet folytat Lukasenkóval, „ne feledkezzen meg arról, hogy itt autokrata rezsim van, sérülnek az emberi jogok".

A Krím orosz bekebelezése Oroszország legszorosabb szövetségesének tartott, vele együtt az Eurázsiai Gazdasági Unió gerincét adó Belarusznak és Kazahsztánnak is figyelmeztető jel volt. A 21 éve hatalmon lévő Lukasenko, aki az ősszel esedékes elnökválasztáson szinte biztosan újabb mandátumot szerez, az ukrajnai konfliktus ügyében nem is állt egyértelműen Moszkva oldalára, közvetítőként lép fel, látványosan jó viszonyra törekszik Petro Porosenko ukrán államfővel is. Azt is közölte viszont, hogy „nem nagyon bízik nyugati partnereiben", vagyis elkötelezett oroszbarátságához kétség sem férhet.

„Legyünk őszinték, Európa nem tudja helyettesíteni számunkra Oroszországot, legalábbis ma nem" – jellemezte egy interjúban a két ország kapcsolatait a belorusz külügyminiszter. Vlagyimir Makej egyebek közt arra utalhatott, hogy hazája ipari exportjának felét (a hús- és tejtermékek esetében 90-95 százalékát) Oroszország veszi meg, Minszk egyik fontos nyugati kiviteli cikke pedig az Oroszországból olcsón behozott kőolaj, illetve a belőle előállított üzemanyag. És a közvélemény többsége nemcsak a tekintélyelvű vezetőt, Lukasenkót támogatja, hanem a Moszkva-barát politikát is: egy felmérés nemrég közzétett adatai szerint a megkérdezettek 60 százaléka még azzal is megbékélne, ha Belaruszt Oroszországhoz csatolnák.

Moszkva fegyverkezik

Több mint negyven interkontinentális ballisztikus rakétával bővül az orosz hadsereg arzenálja – jelentette be Vlagyimir Putyin elnök. Szavai szerint az új fegyverek minden rakétaelhárító rendszert képesek lesznek leküzdeni. A Hadsereg-2015 című fórumon az orosz államfő azt is közölte, hogy megkezdték egy különlegesen érzékeny, a légteret nyugati irányban figyelő radarállomás próbaüzemét, egyszersmind megerősítette azt a korábban kitűzött célt, amelynek értelmében 2020-ra 70-100 százalékra kell növelni a korszerű fegyverek arányát az orosz hadseregben. A moszkvai bejelentések új fegyverkezési verseny veszélyét vetítik előre, az után hangoztak el ugyanis, hogy az Egyesült Államok jelezte: az ukrán válság miatt megerősítené katonai jelenlétét Kelet- és Közép-Európában.