A legfőbb ügyészség mellett működő nyomozati bizottság hivatalos közlése szerint a terroristákon kívül az akcióban három ember vesztette életét, köztük két rendőr. A terroristák egyike közvetlenül a parlament épületénél felrobbantotta magát, két másik pedig behatolt az épületbe, és elbarikádozta magát a földszinten, de a különleges hadművelet során mindkettő felrobbantotta magát. A támadókon kívül két rendőr és egy civil személy vesztette életét. A sérültek száma 17, közülük hat rendőr és 11 polgári személy.

Dmitrij Medvegyev elnököt tájékoztatták a történtekről, és Ramzan Kadirov csecsenföldi elnök beszámolt a helyzetről a telefonon érdeklődő Vlagyimir Putyin kormányfőnek is.

Szakértők szerint az épületben esetleg pokolgépet helyezhettek el, ezért a helyszínen a fegyveresek megsemmisítése után tűzszerészek láttak munkához.

Később mindenki visszatérhetett az épületbe, és a parlament ülése a korábbi terveknek megfelelően megkezdődött.

A RIA Novosztyi hírügynökség értesülése szerint a képviselők érkező autói között behatolt a parlament területére egy személyautó, amelynek két utasa öngyilkos merényletet követett el, további két fegyveres pedig bevette magát az épületbe, és tűzharcba kezdett az őrséggel.

A források szerint a lövöldözés néhány percig tartott, majd a bent lévő civileket - köztük a parlament elnökét - evakuálták, az épületet körülvették több fegyveres testület egységei, és különleges hadművelet keretében megkezdték a terroristák  megsemmisítését. 

Az incidensről tájékoztatták Rasid Nurgalijev orosz belügyminisztert, aki Groznijban tartózkodik, hogy a Rendőrség Napja alkalmából kedden értekezletet tartson a csecsenföldi belügyminisztériumban. Nurgalijev sürgős megbeszélést tartott Ramzan Kadirov elnökkel. A különleges hadművelet befejezése után a miniszter elismeréssel szólt a helyi belügyi szervek eljárásáról.

A nyomozás folyik, a részletek tisztázására külön operatív csoportot alakítottak. Dagesztánban a grozniji események nyomán megerősítették a biztonsági intézkedéseket.

Oroszország sikertelenül igyekszik megfékezni az Észak-Kaukázusban az iszlám szélsőségesek tevékenységét. Csecsenföld e szempontból jó ideig kivételnek tűnt: a Moszkva iránt lojális Ramzan Kadirov elnök kiszorította a köztársaságból a szélsőségesek többségét, így ott viszonylagos nyugalom honolt. A nyáron azonban a bandák szervezett támadást indítottak a Kadirov-klán faluja ellen, s most a parlamentet támadták meg.

Az Oroszországtól való függetlenségért küzdő szeparatisták mozgalma gyakorlatilag már nem létezik, és az iszlám szélsőségességet a helyi vezetők szerint a végletes szegénység, a klánok közötti harcok, a korrupció, és a rendvédelmi szervek kemény fellépése táplálja: a szélsőségeseket lehetőség szerint megsemmisítik, s nem ritkán civilek is áldozatul esnek a rendkívüli hadműveletekben. A helyi iszlám vezetők azt hangsúlyozzák, hogy az iszlám békés vallás, nincs köze a szélsőségességhez, és hogy a fegyveres bandák az eredetitől eltérően, saját érdekeik szerint értelmezik az iszlámot.