London újabb ezer katonát küldene Afganisztánba
Ezzel tízezerre nőne az Egyesült Államok mögött a második legnagyobb nemzeti kontingens létszáma. McCrystal feltehetően 30 ezer katonát kér majd, ennek nagy részét az USA fogja adni. Ugyanakkor a Wall Street Journal szerint a Pentagon arra kérte a tábornokot, hogy addig ne kérje formálisan Barack Obama elnöktől a csapatlétszám növelését, amíg el nem készül a Fehér Ház új stratégiája.
Obama nehéz helyzetben van, hiszen mielőbb dönteni kellene a csapatlétszám ügyében, miközben a kongresszusban saját pártja és a közvélemény is ellenzi a hadművelet kiterjesztését. Új katonákat azonban sem az egyre nagyobb veszteségeket szenvedő Németországtól, sem Olaszországtól, sem a libanoni ENSZ-misszióban masszívan részt vevő Franciaországtól nem lehet várni. A brit kormány szerint még legalább három-öt évet kell a komolyabb harcokra fordítani, mielőtt kivonulásról lehetne beszélni.
Rövid távon nem lát ellentmondást a NATO afganisztáni misszió csapatlétszámának növekedése és a kivonulás megtervezése között Wagner Péter, a magyar Külügyi Intézet Közép-Ázsiával foglalkozó munkatársa. Mint emlékeztetett: eddig Németországban, Spanyolországban és Olaszországban vetődött fel, hogy öt éven belül távozni kellene Afganisztánból. Ez a szakértő szerint akár kivitelezhető is, hiszen ha jobbra fordul a helyzet, nem lesz szükség nagyszámú katonai jelenlétre.
Wagner figyelmeztetett: 2007–2008-ban Irakról sem gondoltuk volna, hogy két éven belül megindulhat onnan a kivonulás. (Igaz, azt Wagner is elismeri, hogy Afganisztán nehezebb eset, mint Irak, hiszen sosem volt modern állam, és olyan zűrös szomszédja van, mint Pakisztán.) S bár az amerikaiak át tudnák venni a németek szerepét északon, a szakértő szerint az USA el akarja kerülni azt a látszatot, hogy ez “egyszemélyes akció”, mint jórészt Irakban volt.
– A következő másfél év kritikus lesz, hiszen változás előtt állunk Afganisztánban – emlékeztetett Wagner Péter arra, hogy az új stratégia éppen csak elkészült. – Nem aktuális most a kivonulásról beszélni, mert megfutamodásnak tűnhet – mondta a szakértő, kiemelve, hogy a tálibok remek propagandagépezetet működtetnek. Hogy mi történne Afganisztánban, ha rendezetlen körülmények között kivonulna a NATO? – Visszatérnének a tálibok, és újra uralnák, vagy ismét polgárháborúba taszítanák az országot – feleli Wagner Péter.
Ugyanakkor nem szabad Afganisztánt 2001 “szemüvegén keresztül” nézni – figyelmeztetett Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő arra utalva, hogy az óta több eszközünk van a megfigyelésre, és nem biztos, hogy az ország ismét a terroristák bázisa lenne. De a kivonulással kapcsolatban neki is vannak fenntartásai.
– A transzatlanti viszonyban nem jelentene pozitív üzenetet – mondta a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutatóintézetének igazgatója. – Nem a kivonuláson kellene gondolkodni, hanem azon, hogyan tudnánk jobban csinálni – közölte a szakértő, aki úgy fogalmazott: a cél egy bukott államból egy stabil ország létrehozása. Tálas szerint a tálibokhoz puszta ellenzékiségből vagy megélhetésből csatlakozókkal kötendő kompromisszum fontos előrelépés lenne. Szembe kell szállni a kábítószer-kereskedelemmel, ezen kívül a segélyezés átgondolása, több erőforrás jobb monitoringja is kulcskérdés – állította a szakértő.
Tálas Péter szkeptikus, hogy mindezt sikerül-e elérni, tekintve, hogy “az afgán biztonsági erők fejlesztésével is évekkel le vagyunk maradva”. Mint mondta, a NATO alkalmatlan a gerillaháborúra. – Katonailag nem lehet megnyerni egy gerillaháborút, hacsak a társadalom azt nem mondja a gerilláknak, hogy nem kívánatosak – magyarázta Tálas Péter, aki szerint az afganisztáni ügy döntően politikai, gazdasági, társadalmi és nem katonai kérdés.
– Nem tudunk annyi katonát odaállítani, hogy a lakosságot maradéktalanul meg tudják védeni – fejtette ki a biztonságpolitikai szakértő McCrystal tervével kapcsolatban. Hozzátette, nem hisz abban, hogy a következő néhány évben katonailag radikálisan meg lehet változtatni a helyzetet.
