Moszad-főnököt utasítottak ki Nagy-Britanniából
London kiutasít egy izraeli diplomatát a Dubajban februárban meggyilkolt Hamász tisztviselő meggyilkolásánál használt brit útlevelek miatt. A BBC úgy tudja, az izraeli titkosszolgálat helyi vezetőjéről van szó.
Több mint két évtized óta ez volt az első eset, hogy Nagy-Britannából izraeli diplomatát utasítottak ki. David Miliband a képviselőházban kijelentette: a meg nem nevezett diplomata eltávolításáról azután döntött a kormány, hogy kivizsgálták, milyen módon használtak fel 12 brit útlevelet a január 20-án Dubajban elkövetett merénylethez. Miliband hétfőn közölte Avigdor Liberman izraeli külügyminiszterrel, hogy a kiutasított diplomatát nem találomra választották ki. A külügyminiszter szerint a brit vizsgálat megállapította: „Alapos ok van azt hinni, hogy Izraelt terheli a felelősség” az útlevelekkel való visszaélésért. A Moszadra utalva úgy fogalmazott, „nagyon valószínű, hogy a hamisítványokat egy állami hírszerző szolgálat készítette”. A külügyminiszter tűrhetetlennek nevezte a brit útlevelekkel történt visszaélést.
A Telegraph brit lap honlapján kedden már előrevetítette a lépést azt írva, hogy a kiutasítás jele a brit kormányon belüli haragnak, mert az akció eredményeként brit útlevéltulajdonosokat sodortak veszélybe. Értesülések szerint a nap folyamán David Miliband külügyminiszter bejelentés tesz, és ebben hivatalosan az izraeli titkosszolgálatokat nevezi meg felelősként 15 brit útlevél lemásolásáért. Az úti okmányokat egy intézkedés során izraeli reptéri tisztviselők vették el, és csak 20 perc múlva szolgáltatták csak vissza.
A bejelentésben szó lesz arról, minden kétséget kizáróan nem lehet megállapítani, hogy az izraeli hírszerzés, a Moszad felelős az akció végrehajtásáért, mert gyanú vetül az izraeli katonai hírszerzésre is. Miliband irodája parlamenti szabályokra hivatkozva elutasította, hogy előre részleteket áruljon el a beszédről. Egy kormányzati tisztviselő neve elhallgatását kérve megerősítette, hogy kiutasítanak egy izraeli diplomatát – a BBC szerint valószínűleg a Moszad londoni részlegének vezetőjét. Bár diplomáciai források hangsúlyozták, Nagy-Britannia nem nevezi meg Izraelt a gyilkosság gyanúsítottjaként, a kiutasítás legalábbis arra utal, hogy Izrael „keze benne van” a gyilkosságban, vagy nem működött együtt a szervezett bűnözést vizsgáló brit hivatallal (SOCA) – mondta Sir Menzies Campbell, a liberális demokraták volt vezetője.
Szakértők úgy vélik, London merészet lép az egyik fő szövetségesét képviselő diplomata kiutasításával. A brit külügyminisztérium állítólag még csalódott is, amiért az ügyben nem tehetnek többet Izrael elleni válaszlépésként. Azok között, akiknek útlevelét felhasználták, vannak kettős, brit-izraeli állampolgárok. Többen aggodalmuknak és felháborodásuknak adtak hangot amiatt, hogy személyazonosságukat a gyilkosságnál felhasználták.
Az izraeli külügyminisztérium kedden közölte, hogy londoni nagykövetüket, Ron Prosort előző nap behívatták a brit külügybe, további részletekkel azonban nem szolgált a tárca. Nagy-Britannia márciusban nyomozókat küldött Izraelbe, hogy találkozzanak azzal a nyolc, kettős állampolgárságú személlyel, akinek személyazonosságát felhasználták Mahmúd al-Mabhúh, a Hamász katonai szárnyának egyik vezetőjének meggyilkolásánál január 20-án egy dubaji szállodában.
A dubaji hatóságok az izraeli hírszerzést, a Moszadot vádolják azzal, hogy a szervezet áll az akció hátterében. Állításuk szerint 26 fős akciócsoport utazott hamis személyazonossággal és hamisított európai valamint ausztrál útlevelekkel Dubajba. Legalább 15, a gyilkossággal gyanúsított személy izraeli állampolgár nevét viselte, ami tovább táplálja azt a gyanút, hogy a Moszad állhat a történtek mögött. Izrael nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy köze van al-Mabhúh megöléséhez. Az Interpol 27 embert köröz az ügyben.
Névtelenséget kérő izraeli tisztviselők a maguk részéről „a szokásos táncnak” minősítették a kiutasítást, amelyet Londonnak követnie kell a hasonló diplomáciai válságok során. Tel-Aviv már érezhetően a szőnyeg alá söpörné az ügyet, még azelőtt, hogy a szélesedő botrány a kétoldalú kapcsolatok egészére kihatna. Az izraeli közvéleményt megosztja a gyilkosság. Sokan álszentnek tartják a brit felháborodást, hiszen Mabhúh éppúgy volt a Nyugat, mint a Izrael ellensége. Mások, szintén nem kevesen viszont úgy vélik, a „kétbalkezes” – értsd: széles nyilvánosságot kapott – akcióval Izraelnek csak felesleges feszültségeket sikerült gerjesztenie.
