Lohol a Pentagon a WikiLeaks nyomában
Mégpedig egy igen kritikus időszakban, amikor Barack Obama elnök az afganisztáni háború finanszírozásában épp a kongresszusra szorul, és esedékes a középső parancsnokság leendő új fejének, az ezért a hadszíntérért is felelős James Mattis tábornoknak a megerősítése is.
Dave Lapan Pentagon-szóvivő szerint napokat, ha nem heteket vesz igénybe, amíg a védelmi tárcánál átrágják magukat a több mint 90 ezer iraton, és csak ezután lehetséges az okozott kár megállapítása. Vizsgálják a kiszivárogtatás forrását, és a szóvivő megerősítette: ebben az ügyben is "látókörükben van" Bradley Manning, a 22 éves, babaarcú hírszerző tisztes. Őt már korábban megvádolták egy iraki kiszivárogtatási ügyben. A Pentagon úgy látja: a szóban forgó iratok "titkos", nem pedig "szigorúan titkos" minősítésűek, így akár csak viszonylagosan magas hozzáférési fokozattal is kiszivárogtathatták őket.
A döntéshozók egy része - valamint a The Washington Post keddi szerkesztőségi cikke - bagatellizálja a dokumentumok jelentőségét, amelyek egyike szerint a pakisztáni hírszerzés előző feje havonta tiszteletét tette abban a határvidéki medreszében (Korán-iskolában), amelyet az öngyilkos merénylők 95 százaléka is látogatott. Egy másik irat - érzékeltetve a háború mindennapjait - pedig arról számol be például, hogy az amerikaiak süketnéma emberre lőttek, miután nem válaszolt a felszólításra. - Keveset ad ez hozzá ahhoz, amit eddig is tudtunk: a háború egyre rosszabbul alakul az elmúlt években, és nem állunk győzelemre - közölte John McCain szenátor, az előző republikánus elnökjelölt. A demokrata párti Ike Skelton, a képviselőház fegyveres erők bizottságának elnöke úgy vélte: az iratözönt nem szabad a háború sikerének mérőfokaként vagy a további lépéseket tekintve meghatározó tényezőként felfogni. Többen utaltak arra, hogy a szóban forgó jelentések még az Obama-féle idei csapaterősítés előtti állapotokat írják le.
A The Wall Street Journal egy demokrata párti forrása szerint az Afganisztán-politika körül már akkora rendetlenség van, hogy a WikiLeaks anyaga ehhez alapvetően nem ad hozzá. Mint ismeretes, Obama 2011 júliusában jelölte meg az afganisztáni kivonulás kezdetét, az azonban még nem egyértelmű, hogy érdemben, jelképesen, esetleg egyáltalán nem veszi kezdetét a búcsú egy év múlva. Ezt decemberben tervezik pontosítani. A háború népszerűtlen, novemberben kongresszusi választásokat tartanak, és Obama saját pártjában is sokan elfordultak az afganisztáni erőfeszítésektől.
Más döntéshozók, mint John Kerry, a 2004-es demokrata elnökjelölt, a szenátus külügyi bizottságának elnöke szerint a WikiLeaks anyaga még annál is negatívabb képet fest a háborúról, ahogy azt a Bush-, majd az Obama-adminisztráció bemutatta, és ez növeli a kongresszusi nyomást a Fehér Házra. - Obama nehéz választás előtt áll: vagy ki kell találnia, hogyan győzi meg a kongresszust és az amerikai népet, hogy stratégiája jól halad, meghozza gyümölcsét, vagy pedig gyorsan egy jóval korlátozottabb amerikai (háborús) részvétel felé kell vennie az irányt - értékel a keddi The New York Times.
