Bukovinai vezetők „revizionista stratégiákkal” támadják a Ponta-kormány régiósítási terveit – kongatta meg a vészharangot az egyik legolvasottabb vállalkozói hírportál. A Business 24 cikke nem egyértelműsíti, mivel szolgáltak rá a megvádolt politikusok a revizionista jelzőre, csupán sejteti, hogy azt a „kezdeményező bizottságot” írja a számlájukra, amelynek célja lobbizni egy második moldvai régióért Suceava központtal.

Jelenleg Suceava öt másik megyével együtt alkotja Románia és az Európai Unió legszegényebb régióját Jászvásár (Iasi) központtal. A kormány a hivatalos koncepcióját egyelőre nem hozta nyilvánosságra, de az illetékesek nyilatkozatai alapján valószínűsíthető, hogy a kabinet a meglévő gazdasági-fejlesztési régiókat alakítaná át közigazgatási régiókká. Liviu Dragnea, a régiósítási folyamat koordinálásával megbízott miniszterelnök-helyettes szerint „megnyílna Pandóra szelencéje”, ha elkezdenék ide-oda tologatni a régióhatárokat.

A romániai magyarság érdekképviselete eleve ellenezte a kormány tervét, mivel az gyakorlatilag kizárná a magyar többségű megyéket a regionális döntéshozatalból. A székelyföldi magyarság aránya ugyanis a 30 százalékot sem érné el a jelenleg Központi Régió néven futó, jövendőbeli közigazgatási egységben. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a hétvégén bejelentette, hogy szövetsége a gazdasági-fejlesztési régiók átszervezésének kérdésében megkerülhetetlen tényezőnek tartja az állampolgárok véleményét, éppen ezért támogatja helyi népszavazások kiírását.

Egyre több román politikus is megfogalmazza ellenvetéseit, de a bukovinai az első szervezett, párthatárokon átnyúló kezdeményezés. A lobbibizottság felállításáról július 25-én döntöttek a helyi politikai erők összefogásával. A fő kezdeményezők: a Suceava megyei tanács jelenlegi és egykori elnöke, Catalin Nechifor és Gheorghe Flutur. Az utóbbi az ellenzéki Demokrata-liberális Párt (PDL) szenátora, utódja viszont a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) színeiben jutott tanácselnöki mandátumhoz tavaly júniusban.

A lobbibizottság közzétett egy felhívást is, amely nagyjából megegyezik a magyar többségű Székelyföld régiót sürgető érvekkel. Kérik, hogy a régióhatárok meghúzásánál legyen elsőrendű szempont a „meglévő, valós identitással rendelkező területi-földrajzi határok követése”. Leszögezik továbbá: „Az ország e részére jellemző, féltve őrzött és tisztelt hagyományok, az emberek mentalitása és szokásai különleges kontúrt biztosítanak egy régiónak”.

A Business 24 Mircea Cosea gazdasági elemző véleményét idézi, miszerint a kormány tervei ellen tiltakozó politikusok érvei mögött „valójában különböző helyi csoportok érdekei állnak”, ezért akarják „leszakítani a régiót a központi költségvetésről”. A cikk az idézett vélemény igazolásaként emlékeztet, hogy kormányzati források szerint Radu Mazare konstancai polgármester nyomására a kormány kész változtatni az elképzelésein, és a tengerparti Konstanca és Tulcea megyéből  létrehozni a kilencedik régiót, Dobrudzsát. (Jelenleg a két megye Galaccal, Brailával, Vranceával és Buzaival együtt alkotja a dél-keleti régiót.) „Noha az így létrejövő régió a legkisebb lenne az országban, mindössze két megyéből állna, Mazare a tengerpart urává válna” - jegyzi meg a portál.