Nyilvános tárgyalást kezdett a Brnóban székelő cseh alkotmánybíróság kedden a kormánypárti szenátorok beadványáról, amelyben arra kérték a taláros testületet, döntse el, vajon a lisszaboni szerződés nem sérti-e az ország függetlenségét.

Az alkotmánybírák beidézték Václav Klaus államfőt, aki hűen közismert álláspontjához hangoztatatta, hogy vitatott dokumentum „fatálisan korlátozza a tagországok szuverenitását, és megrengeti a jelenlegi cseh alkotmányos jogrendet.” Ezután feltette a szónoki kérdést, hogy az Európai Unióban vajon ki a hatalom forrása? A nép semmiképpen sem – vágta is rá azonnal. Hozzátette, hogy a kormány az „álomvilágból rángatják elő ellenérveit”, és újra hangsúlyozta, hogy bármilyen döntés szülessék, a lisszaboni szerződést csak abban az esetben hajlandó aláírni, ha a dokumentumot Irországban ratifikálják. --Ameddig az írek nem döntenek, semmi értelme azt találgatni, vajon Csehország mikor hagyja jóvá az egyezséget – hangoztatta.

A meghallgatás előtt nagy derültséget váltott ki a teremben, hogy Pavel Rychetsky, az Alkotmánybíróság elnöke tévedésből Václav Havel elnököt kérte fel álláspontjának kifejtésére, amiért azonnal elnézést kért.

A cseh kormány nevében Alexandr Vondra, az európai ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes szólalt fel, cáfolva az elnököt: - Csehország  lisszaboni szerződés ratifilákása után sem lesz szövetségi állam, ahogy az államfő véli, és továbbra is független, demokratikus jogállam marad. Ezeket az alkotmányos alapelveket a dokumentum nem módosítja, hanem éppen ellenkezőleg, megerősíti – mutatott rá a kormányalelnök.

Az alkotmánybíróság szerda délelőtt folytatja a nyilvános tárgyalást, és valószínűleg már döntést is hoz. A tárgyalóteremben számos bel- és külföldi tévétársaság rögzítette a történteket. Az épület előtt pedig a cseh Nemzeti Párt (Národní strana) és a Jog és Igazság Mozgalom (Právo a spravodlnost) mintegy száz tagja tüntetett a lisszaboni szerződés ellen, amely szerintük megkérdőjelezi a második világháború után elfogadott Benes-dekrétumok érvényességét, és alapvetően megváltoztathatja a kárpótlási pereket is.

Csehországban a kormánypárti szenátorok  hónapokkal ezelőtt kértek alkotmánybíróságtól választ arra, hogy a tervezet nem sérti-e az ország függetlenségét. A taláros testület eredetileg november 10-re tűzte ki a nyilvános tágyalást és a döntés meghozatalát, de a cseh elnök kérésére két héttel elhalasztották a beadvány megvitatását. A korábban kitűzött időpntban ugyanis Klaus éppen Irországban járt, ahol még az ottani külügyminiszter is bírálta őt azért, mert találkozott a lisszaboni szerződésRŐL szóló népszavazási ellenkampány vezérével, Declan Ganleyvel. Klaus szerint az ír külügyérnek semmi oka sem volt őt kritizálni, hiszen elődje, Václav Havel is rendszeresen találkozott ismert másként gondolkodókkal és polgárjogi aktivistákkal.

(POZSONY)