Líbiában lehet törvény elé állítani Abdullah al-Szenusszit, a néhai diktátor, Moammer Kadhafi kémfőnökét – jelentette be pénteken a Nemzetközi Büntetőbíróság. A hágai testület 2011-ben emelt vádat Szenusszi ellen a Kadhafi elleni forradalom alatt elkövetett háborús bűnök miatt. A férfi a felelősségre vonás elől Mauritániába menekült, amely azonban tavaly kiadta Líbiának. Az ICC általában nem indít el saját pert, ha úgy érzi, hogy egy-egy vádlott tisztességes eljárásban részesül a hazájában.

Szenusszi a 2011 októberében meggyilkolt Kadhafi sógora és jobbkeze volt. Pénteki bejelentéséhez az ICC sietve hozzáfűzte, hogy az ő líbiai perének semmi köze nincs ahhoz az eljáráshoz, amelyet a bíróság a diktátor fia, Szaif al-Iszlám Kadhafi ellen indított. Szaif al-Iszlámot egy milícia tavaly óta fogva tartja a nyugat-líbiai Zintanban. A bukott rezsim 36 másik tagjával a múlt hónapban kellett volna megjelennie egy tripoli törvényszék előtt, de a milícia végül nem vitte el a fővárosba. Ami őt illeti, az ICC azt állítja, hogy a líbiai kormány nem állt elő kellően meggyőző bizonyítékokkal ellene, és a jogi védelmét sem biztosították. Szaif al-Iszlám ellen két per van folyamatban: az egyiket a felkelők meggyilkolására adott parancsokért, a másikat, egy zintanit nemzetbiztonságot veszélyeztető információk átadásáért indították.

Az ICC a Szenusszi líbiai felelősségre vonásának adott zöld jelzés ellenére ragaszkodik ahhoz, hogy adott esetben Hágába vigye a kémfőnököt, ha az eljárás mégse lenne tisztességes. Szenusszi állítólag benne volt az 1996-os Abu Szelim-i mészárlásban is, ahol egy börtönlázadás után a líbiai hadsereg több mint ezer foglyot ölt meg. Franciaországban 1999-ben in absentia életfogytiglanra ítélték, amiért tíz évvel korábban lelövette az egykori francia légitársaság, az UTA egyik járatát Niger felett. A fedélzeten lévő 170 ember közül senki nem élte túl a merényletet.