Az egyik angol biztonsági agytröszt jelentése szerint ugyan a Nagy-Britannia és a Franciaország vezette líbiai akció katonailag sikeres volt, de nagy árat kell érte fizetni. A jövőben ugyanis valószínűleg sokkal kevesebb akciót fog indítani a nemzetközi közösség civilek megmentésére.

A líbiai beavatkozásnak elsősorban humanitárius célja volt, de rezsimváltás lett a vége a NATO katonai beavatkozása miatt, amelyre az ENSZ Biztonsági Tanácsa adott felhatalmazást. A jelentés szerint ez Kínának, Oroszországnak és Indiának szúrja a szemét, ezért a későbbi ilyen akcióknál élni fognak a vétójogukkal. Ez már a szíriai esetnél is látszik.

Az agytröszt szerint a líbiai akció egyedi eset volt. Megmutatta ugyan a Nyugat katonai erejét, de megkérdőjelezte, hogy mi az úgynevezett R2P (responsibility to protect), azaz a civilek védelmére indított akciók célja.

Michael Clarke, az intézet igazgatója szerint Putyin elnök úgy érzi, hogy becsapták, és nagyon dühös a líbiai fejlemények miatt. Ez ugyan pár brit politikust kielégíthet, de megnehezíti, hogy rendezzék a szíriai helyzetet.

Mindeközben az Amnesty International szerint a NATO nem vizsgálta meg megfelelően a civil áldozatok ügyét a líbiai akció alatt. – A NATO mindig hangsúlyozta, hogy mennyire elkötelezett a civilek védelme iránt. Ezért most nem elég pár sajnálkozó szó, miközben nem vizsgálják ki az eseteket – mondta Donatella Rovera válságtanácsadó.

Ugyan az Amnesty egyetért abban, hogy a NATO nagyon körültekintő volt, ez azonban nem menti fel a NATO-t az alól, hogy vizsgálatot indítson vagy jóvátételt adjon a családoknak. A NATO összesen 55 civil áldozatot dokumentált, az Amnesty szerint ezen kívül még 34 halott van. A NATO képviselője azt mondta, hogy nagyon sajnálják az áldozatokat, de már nincsen felhatalmazásuk, hogy bármit is csináljanak Líbiában.