Szatmári élhetetlennek nevezte Bagdadot, ahol több mint négyezer közúti katonai ellenőrzőpont működik és naponta követnek el terrormerényleteket. Irakban ezek az akciók havonta ezer civil áldozatot követelnek. A jó egy évvel ezelőtt újranyitott bagdadi magyar nagykövetség a brit misszió védelmező keretein belül működik, az erőforrások hetven százaléka így is a biztonságra, a túlélés megteremtésére megy el.

Líbiával kapcsolatban komoly probléma, hogy a központi kormány – hadsereg hiányában – tehetetlen a130-150 befolyásos és állig felfegyverzett törzzsel szemben. A helyzetet nehezítik a szeparatista törekvések: a líbiai forradalom bölcsőjének tekintett keleti országrész egyre inkább szélsőséges iszlám befolyás alá kerül, amely az önállóság anyagi forrását abban látja, hogy vinné magával a kőolaj- és földgázmezőket.

Irak kapcsán elhangzott, hogy az arab ország helyzetére komoly hatással van a szomszédos Szíriában dúló polgárháború. Az utóbbi rendezésére egyelőre kevés esély mutatkozik. Mint N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértő, az MKI tudományos igazgatója rámutatott: a szíriai ellenzék megosztott, összetétele folyamatosan változik. Eltűntek soraikból azok az igazi ellenzéki értelmiségiek, akik a damaszkuszi rezsimmel szembeni felkelést elindították 2011 márciusában. Bassár el-Aszad államfő viszont még mindig nem bukott meg, a szírek jelentős része a jelek szerint még mindig azt a rendszert tekinti a legkisebb rossznak. Wintermantel Péter, a külügyi tárca helyettes államtitkára azt mondta: 2012 végén, az akkori szituációban logikus lépés volt a Szíriai Nemzeti Tanács elismerése és az Aszad-rezsimmel a kapcsolatok felfüggesztése. A helyzet azóta jelentősen változott, a magyar külügy keresi a lehetőséget, s remélik, hogy hamarosan helyreállíthatják Aszadékkal a diplomáciai viszonyt.