Egyre hátrál vissza nyugat felé Moammer Kadhafi líbiai vezető hadserege, amely vasárnap egyetlen lövés nélkül adta vissza a súlyos harcok árán meghódított Brega, Bin Dzsavad és Rasz Lanúf városát is a felkelőknek. Ez azt jelenti, hogy a líbiai vezető szülővárosától, Szirtétől már egyetlen jelentős akadály sem választja el az ellenzéki egységeket – ahogy ez 41 éves Kadhafi-uralom elleni felkelés kezdetén is volt.

Ehhez a sikerhez valószínűleg hathatós támogatást nyújtott a múlt heti ENSZ BT-határozat nyomán létrejött nyugati katonai szövetség, amelyek gépei folyamatos bombatámadás alatt tartották az Azsdabíja és Szirte közötti tengerparti szakaszt.

Szombat éjjel a francia légierő támadta Misztrátát is. Az innen érkező hírek szerint a líbiai hadsereg öt repülőgépe és két helikopterét semmisült meg az akcióban. Misztráta az egyedüli jelentős város, amely a felkelők kezén van a nyugati országrészben; a líbiai hadsereg napok óta véres, ám eredménytelen harcot vív a bevételéért.  A brit védelmi miniszter, Liam Fox ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a felröppenő hírekkel ellentétben a nyugati katonai szövetség nem gondolkodik azon, hogy felfegyverezze a líbiai felkelőket. Tripoliban egy kormányszóvivő bejelentette, a szövetséges támadásoknak sok katonai és polgári áldozatuk is van. A múlt pénteken indult nyugati légi offenzívában – amelynek deklarált célja a polgári lakosság védelme Kadhafi erőitől – líbiai hatósági jelentések szerint eddig száz civil halt meg.

Fox hangsúlyozta, hogy a szárazföldi erők bevetéséről továbbra sincs szó, és a brit kormány reméli, hogy líbiai vezető hatalmát végül azok döntik meg, akik józanabbul látnak saját környezetében  tagjai döntik majd meg. A brit védelmi miniszter úgy fogalmazott, Kadhafi körül vannak olyanok, akik „racionálisabban látják a helyzetet ... azt reméljük, hogy az ő realitásérzékük és (a nemzetközi felelősségre vonás) fenyegetése meghozhatja az általunk látni kívánt politikai váltást” Líbiában.

A tárcavezető a katonai missziót késleltető tényezők között említette, hogy a líbiai hadsereg éjszakánként kórházak, mecsetek és lakóházak közvetlen közelében állítja le harckocsijait, tudván, hogy a szövetségesek kerülni akarják a polgári áldozatokat. Több katonai felszerelést is meg lehetne semmisíteni, ha a szövetségesek elfogadnák, hogy „járulékos kárként” civilek halnak meg, a hadikoalíció azonban erre nem hajlandó - tette hozzá Fox, hangsúlyozva, hogy a líbiai hadművelet nem NATO-misszió, hanem ENSZ-misszió, a NATO logisztikai eszközeinek felhasználásával.

Leleplezett hazugság

A lázadók által őrzött bengázi kórházi szobákban lábadozó, foglyul ejtett katonák szerint Kadhafi líbiai vezető becsapta őket, és hazudott nekik, hogy harcra kényszerítse őket honfitársaikkal. Megleptere őket legálábbis hogy az ellenség sem az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat tagjaihoz, sem a Moszad izraeli titkos ügynökeihez, sem külföldi zsoldosokhoz nem hasonlít. Márpedig a rezsim így írta le őket.

A 25 éves tartalékost, Azúmi Ali Mohamedet március 20-án fogták el, amikor 400 fős, líbiai harcosokból és afrikai zsoldosokból álló konvoját a Bengázitól 160 kilométerre található Adzsabíja mellett a sivatagban légitámadás érte. Még láttam, ahogy két társam meghal, majd elsötétült a világ a szemem előtt - emlékezett vissza a férfi jobb lábára mutatva, amelyet megsebesített egy lövedékszilánk. Az volt a feladata, hogy az al-Kaida, valamint a zsoldosok ellen harcoljon. Legnagyobb megdöbbenésére saját honfitársai ellen fogott fegyvert. Állítása szerint Tripoliban minden mobiltelefont elvettek, nehogy a kormány üzenetével ellentétes külső információk megzavarják az emberek fejét. A gondos ápolás és a felkelők alaposabb megismerése után Mohamed most már biztos benne, hogy ha lábra áll, Kadhafi erői ellen fog majd fegyvert.

A negyven éves karrierkatona, Musztafa Mohamed Ali március 18-án belesétált a lázadók csapdájába. Hat golyót kapott, de túlélte - három társa már nem járt ilyen jól. Alinak úgy tálalták a keleti felkelés hátterét, hogy a helyszínen tevékenykedő szíriai, tunéziai és egyiptomi zavarkeltőket izraeli ügynökök fogadták fel és látták el kábítószerrel. Hűséges voltam, de miután felfedeztem az igazságot, már nem vagyok az" - magyarázta. "Bengáziban olyan fiatalokat találtam, akik forradalmat indítottak azért, hogy eloszlassák a sötétséget, amelyben élünk. A felkelők azt ígérték Alinak és Mohamednek, hogy a rezsim megbuktatása után hazaengedik őket családjukhoz.

A 30 éves Vanisz Ibrahim Hasszan rosszabbul járt, mint szobatársai. Hasszan egy harckocsiban volt, amelynek személyzete azt a feladatot kapta, hogy vegye vissza a bengázi repülőteret. A járművet eltalálta a lázadók egyik rakétája. A férfi háta, jobb keze, feje és lába a felhevült fémmel érintkezve megégett. Hasszan szavain nehéz kiigazodni. Először azt mondta: el akart menekülni, hogy ne kelljen ártatlanok ellen harcolnia, majd arra célzott: meg volt győződve róla, hogy a terroristák ellen mozgósították. Mohamed szerint Hasszan feje komolyan megsérült, és minden alkalommal másképp meséli el történetét. Az orvosok és ápolók igyekeznek megfeledkezni arról, hogy betegeik a másik táborba tartoztak. Ellátom őket, mert emberi lények, s mert muszlim vagyok - mondta egy orvos egyik páciense röntgenfelvételét vizsgálva.

A felkelők olaja

Az ellenzék által ellenőrzött területeken napi 100-130 ezer hordó olajat termelnek ki és az olajkivitel egy héten belül újraindulhat - közölte Ali Tarhúni, a felkelők gazdaságért, pénzügyekért és olajért felelős képviselője egy vasárnapi sajtótájékoztatón Bengáziban. Tarhúni szerint az olajkitermelést könnyen napi 300 ezer hordós szintre növelhetik. A képviselő arról is tájékoztatott, hogy a felkelők kormánya szerződést kötött Katarral, amelynek értelmében az arab ország gondoskodna az olaj értékesítéséről. Az első szállítmány egy héten belül indulhat el - tette hozzá.