Ezt a sajtóértesülést - mint hírszerzési kérdésekben általános gyakorlat Washingtonban - hivatalosan nem erősítették meg. Egy héttel ezelőtti sajtóbeszélgetésén, amelyen lapunk is képviseltette magát, Max Boot, a Külkapcsolatok Tanácsa (CFR) főmunkatársa azt mondta, nagyon meglepné, ha a CIA nem lenne máris jelen Líbiában. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozata bármilyen külföldi megszálló erő telepítését tiltja csak. Brit illetékesek szerint London titkosszolgálata is feladatot hajt végre Líbiában.

A csütörtöki amerikai sajtó arról számol be: a missziót Barack Obama elnök egy titkos, ugyanakkor általánosságban fogalmazó rendelete teszi lehetővé. Ez azt jelentheti, hogy egyes akcióihoz a CIA külön felhatalmazást kér a Fehér Háztól. Feladatai között szerepelhet a hírszerzésen túl a lázadókkal való kapcsolattartás, műholdfelvételek megosztása velük, illetve vezetőik jobb megismerése. Amerika továbbra is puhatolózik, kikből állnak össze a Kadhafi-ellenes erők. Washington mindenképpen el akarja kerülni a 80-as évek afganisztáni forgatókönyvének megismétlődését, amikor a szovjetekkel szembeni ellenállók személyében saját későbbi ellenségeit támogatta. - Biztosan meg tudjuk mondani, mi ellen vannak a (líbiai) lázadók. De megközelítőleg sem értjük, minek a pártján állnak - mondta Mike Rogers, a képviselőház hírszerzési bizottságának elnöke.
A New York Times szerint az elnöki rendelet a titkos fegyverszállítást is lehetővé teszi, de a lap úgy tudja: az amerikaiak eddig nem bocsátottak fegyvereket a lázadók rendelkezésére. A BT határozatának szűk - és a Kadhafi-elleneseknek kedvező - értelmezése szerint az embargó csak a Kadhafi-rezsimnek szánt szállításokra vonatkozik, és nem feltétlenül egész Líbiára területére. Obama egy tévéinterjúban nem zárta ki az amerikai fegyverszállítás lehetőségét.