A bombát gépkocsiban rejtették el. A robbantást, amely olyan erejű volt, hogy egyesek izraeli légitámadásnak vélték, az iszlám böjti hónap, a ramadán kezdetére időzítették. Helyi tisztségviselők szerint a szíriai válság kezdete óta ez a legsúlyosabb jele annak, hogy az ottani polgárháború a szomszédos Libanonra is átterjedt. A Reuters korábban  halálos áldozatokról is beszámolt. A robbantás után a környéken feldühödött Hezbollah-szimpatizánsok tüntettek vezetőjük, Haszan Naszrallah sejk képével. A merényletet a síita-szunnita ellentétek kiéleződése, az Irakot, Pakisztánt, és részben Szíriát is uraló felekezeti erőszak példájaként is értelmezik. Egyes, döntő többségükben szunnita szíriai lázadócsoportok korábban is fenyegették a Hezbollahot, miután a síita szervezet Bassár el-Aszad elnök mellé állt a szíriai polgárháborúban.

Eközben Bassár el-Aszad szír elnök ellenzékének megosztottságát mutatja, hogy még hétfőn lemondott Haszan Hitto, a felkelők ellenőrzése alatt álló szíriai területek „ideiglenes miniszterelnöke”. Arra hivatkozott, hogy képtelen ellenzéki árnyékkormányt alakítani. A szíriai ellenzéki koalíció új elnöke, Ahmad el-Dzsarba tűzszünetet javasolt a kormányerőknek a ramadán idejére az ostromlott Homsz városában, de Bassár Dzsafari szíriai ENSZ-nagykövet közölte, Damaszkusz elutasítja ezt, mert – mint mondta – „maradéktalanul és nem részlegesen kell véget vetni az erőszaknak”. El-Dzsarba kedden üdvözölte Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárnak az övéhez hasonló értelmű felhívását. Keddre virradóra kiderült az is, hogy az amerikai képviselőház és a szenátus hírszerzési bizottsága egyaránt késleltetné a szíriai felkelők felfegyverzését. Attól tartanak, hogy iszlamista csoportok birtokába kerülhetnek fegyverszállítmányok – írta a Reuters. A két testület tagjai június végén zárt ajtók mögött ismertették John Kerry amerikai külügyminiszterrel a felfegyverzéssel kapcsolatos fenntartásaikat.