A brüsszeli testület közleménye szerint a bizottság elégedetten állapítja meg, hogy Magyarország összhangba hozta jogszabályait az uniós joggal, és kitér arra, hogy a bizottság folyamatosan figyelemmel kísérte az új jogszabály megfelelő gyakorlati végrehajtását. 

A lépés várható volt, hiszen Viviane Reding, az ügyben illetékes EU-biztos már szeptember elején közölte egy konferencián: Magyarország tiszteletben tartotta a bírák kényszernyugdíjazása ügyében született európai bírósági ítéletet, s a bizottság által kifogásolt összes ponton újra összhangba hozta alaptörvényét az uniós joggal.

Az Európai Bíróság tavaly novemberi ítéletében azt mondta ki, hogy a magyar bírák kötelező nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre történő leszállítása az életkoron alapuló, nem igazolható megkülönböztetést jelent, ezért a diszkrimináció uniós tilalmába ütközik.

A magyar országgyűlés márciusban fogadta el azt a jogszabályt, amely az Európai Bíráság ítéletének megfelelően írta újra a feltételeket: ennek értelmében a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára – átmeneti időszak után – 2023. január 1-jétől csökken 65 évre, miközben az általános nyugdíjkorhatár akkorra szintén 65 évre emelkedik. Az a bíró vagy ügyész, aki az átmeneti időszakban éri el a nyugdíjkorhatárt, dönthet: helyén marad, „tartalékállományba” kerül vagy nyugdíjba megy, és ugyanez igaz a korábban kényszernyugdíjazott bírákra is.