Jó hírt közölhetett szerdán Brüsszelben az eurózóna szempontjából Olli Rehn, az Európai Bizottság (EB) pénzügyekben illetékes alelnöke: van még igény az euróra, s nemhogy szétesne a közös valutát használó övezet, hanem éppen hogy bővül. Az EB ugyanis szerdán nyilvánosságra hozott konvergenciajelentésében megállapította: Lettország eleget tett a maastrichti feltételeknek, és javasolja az ország euróhoz történő csatlakozását. Miután június végén az EU állam- és kormányfői is rábólintanak erre, a formális döntést július 9-én hozzák meg az uniós pénzügyminiszterek, és 18. uniós országként Lettországban jövő januártól fizethetünk a közös pénzzel.

A tourist takes a picture as street musicians perform in Riga June 4, 2013. The European Commission will give Latvia on Wednesday the go-ahead to become the 18th member of the euro zone from the start of next year, European Union officials said on Monday. The EU executive will publish a report on whether the small Baltic state meets all the criteria for membership of the single currency, which include low inflation and long-term interest rates, a stable exchange rate and low public debt and deficit. REUTERS/Ints Kalnins (LATVIA - Tags: POLITICS SOCIETY)

Ez a közös valutánkba vetett bizalom jele – értékelt Rehn. Riga annak ellenére vezeti be az eurót, hogy az elmúlt időszakban már a nyilvánosság és a befektetők is azt találgatták, mikor omlik össze az euróövezet. Az EU-biztos értékelése szerint a balti állam példája arra is bizonyíték, hogy egy ország képes megbirkózni a makrogazdasági egyensúlytalanságokkal és megerősödve túlélni a válságot. Rehn nem felejtette el megemlíteni, hogy jelenleg Lettország gazdasága nő a leggyorsabban (a tavalyi év adatai szerint 5,1 százalékkal) az EU-ban. Lettország is idén kerül ki a túlzottdeficit-eljárás alól, költségvetési hiányukat 1,2 százalékra sikerült mérsékelni. Az államadósság 41 százalékon áll, jóval az uniós mércének számító 60 százalék alatt. Az infláció mértéke 1,3 százalékos, ami a referenciaértéknek számító 2,7 százalékos alatt van.

Lettország példáját amellett hozzák fel Brüsszelben, hogy a megszorítások igenis működhetnek, ha az ország elkötelezett a reformok mellett, és a politika hajlandó meghozni a népszerűtlen, kemény döntéseket. A balti állam GDP-jének ötödét vitte el a 2008–2009-es válság. Lettország ezután a rögös utat választotta, és – ellentétben Litvániával, amely 2015-től tervezi bevezetni az eurót – a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) és az Európai Bizottságot is segítségül hívta. Valdis Dombrovskis kormányfő vezetésével minél előbb el akarták érni a mélypontot, hogy minél gyorsabban visszakapaszkodhassanak.

A nemzeti valutát, a latot 2005 óta az euróhoz kötik, így a válság során a „belső leértékelés” mellett döntöttek a lat leértékelése helyett. Az állami alkalmazottak harmadát kirúgták, a „túlélők” fizetését harmadával csökkentették, a kiadásokat és a jóléti programokat radikálisan visszafogták. Ugyanakkor az IMF szerint is még egy évtized, mire az ország a válság előtti szintre állítja vissza a GDP-t. Egyesek szerint Lettország azért is kapott mentőcsomagot, hogy az EU megakadályozza a lat leértékelését, így mérsékelve a svéd bankok veszteségeit. A 10 milliárd eurós mentőcsomagból egyébként eddig 7,5 milliárd eurót fizettek vissza.

Ezeket a kemény intézkedéseket nem kísérték sztrájkok és tüntetések: az ország már rég hozzászokott az állandó válsághelyzethez. 1995-ben a legnagyobb lett bank összeomlása sokak megtakarítását nyelte el, majd az 1998-as orosz pénzügyi válság is negatívan érintette az országot, hogy aztán a svéd bankok által is növesztett hitellufit kipukkassza a 2008-as globális pénzügyi sokk.

Keményen megfizetnek a lettek az euróért

Arról megoszlanak a vélemények, hogy Lettország tapasztalata mennyire példaértékű. A kritikusok szerint a lett utat méltatók nem veszik figyelembe azt, mekkora szociális és társadalmi árat fizettek a lettek. Kutatások szerint ma minden 10. lett munkavállaló külföldön él, és a munkanélküliség még mindig 14 százalék körül van a kétmilliós országban, miközben az inaktívakkal és a részmunkában dolgozókkal együtt az arány jóval magasabb. A bírálók azt sem felejtik megemlíteni, hogy az euró bevezetése nem túl népszerű Lettországban, ahol az árak megemelkedésétől tartanak. A bizottság adatai szerint 2002 óta csatlakozott országok (Szlovénia, Málta, Ciprus, Szlovákia és Észtország) esetében az árak átlagosan 0,1-0,3 százalékponttal emelkedtek.

Emellett Lettország bankszektorában aggodalomra ad okot a külföldi, elsősorban orosz betétek nagy aránya. Ciprus példája megmutatta az EU-nak, hogy a harmadik országbeli betétesekre épülő bankszektor és gazdasági modell veszélyes, nagy kiszolgáltatottságot jelent. A lett bankbetétek majdnem fele külföldi pénzt takar, amelynek meghatározó része orosz. Rehn az erre vonatkozó újságírói kérdésre szerdán úgy felelt: ez a kitettség nem jelent jelentős veszélyt Lettország esetében, mert annak bankszektora mindössze a GDP 150 százalékát teszi ki, miközben ez az arány Cipruson 800 százalékos volt. Hozzátette: a külföldi betétesekre építő lettországi bankokra sokkal komolyabb tőkemegfelelési szabályok vonatkoznak, így stabilabbak is.

Lettország döntésében, hogy Észtország után második balti államként bevezeti az eurót, a geopolitikai kényszerhelyzet is szerepet játszik. A három balti ország, volt szovjet tagállam minden lehetséges szállal Európához akar tartozni, ezzel is távolodva Oroszországtól.