A professzor szerint nem ismerjük az ebolajárvány mozgatórugóit, nem tudjuk, mi az oka annak, hogy most ennyire erősen terjed a betegség. Állatról emberre terjed a kór, feltételezhető, hogy majmokról és a denevérekről kerül át az emberre. A majmok elpusztulnak, ha megfertőződnek, a denevérek viszont „csak” hordozzák a kórokozót. A denevéreket az afrikaiak megeszik, a nem kellően átsütött vagy megfőzött vírussal fertőzött hús is megbetegíthet.

A vírus a járványok idején már emberről emberre terjed, a fertőzött beteg a testváladékaival üríti szinte minden testnyílásából a kórokozót. Aki a fertőzött ember testváladékával érintkezik, elkaphatja a kórt. A betegség kezdeti szakában meg sem lehet mondani, pontosan miről is van szó. Átlagosan hét nap lappangás után a fertőzöttnek csillapíthatatlan fájdalmai lesznek a fejében, a hátában, az izmaiban. Körülbelül a tizedik napon jelentkeznek a jellegzetes tünetek: a magas láz, a sárgaság, a hányás, a testszerte megjelenő kiütések, a kötőhártya-gyulladás, a torokgyulladás, a véres hányás, a véres széklet.

– Ebolavírusból négy-öt fajta is van, a fertőzés kezdeti szakában nem is nagyon lehet megállapítani, hogy milyen betegségről van szó. A láz és az izomfájdalom sokféle bajnak lehet a tünete – magyarázta a professzor. Ha valaki trópusi országban jár, és hasonló tüneteket észlel, érdemes a Szent László Kórházban vizsgálatra jelentkeznie. Ez az intézmény felkészült a trópusi fertőző betegségek diagnosztizálásra és kezelésére is.

A professzor hozzátette, hogy Európába már többször is behurcolták a betegséget, de egyik esetből sem lett járvány, az érintettek meggyógyultak. Érdekessége az európai ebolabetegek történetének, hogy noha a vírushordozók repülőn érkeztek, a velük együtt utazók nem fertőződtek. Magyarországon az ebolavírus felismerése az Országos Epidemiológiai Központban és az ott működő Nemzeti Biztonsági Laboratóriumban (NBL) teljes körűen megoldott. A szakemberek felkészültek a vírus kimutatására és arra, hogy a minta beérkezésétől számított néhány órán belül eredményt adjanak – állítja az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat.

Az NBL 2005 óta működik, ez az egyetlen ilyen közegészségügyi-járványügyi létesítmény Közép-Európában. Az NBL a legmagasabb biztonsági követelményeket (BSL–4 szint) is kielégítő, speciális védelmi rendszerekkel biztosítja a legveszélyesebb kórokozók diagnosztikáját. Falus Ferenc egykori országos tisztifőorvos lapunknak azt mondta: az ott végzett munka során – a negatív nyomású kabinoknak és a speciális védőruháknak köszönhetően – sem fertőzött levegő, sem baktérium, sem vírus nem juthat ki onnan.