Az egy hét óta tartó tüntetések jórészt békések voltak eddig, a hangulat azonban nagyon megromlott péntek este a legveszélyesebb helyen, a Mong Kok nevű nyüzsgő külvárosi kerületben, amely a rendőrség szerint több bűnbanda törzshelye. A rohamrendőrség megakadályozta, hogy a tettlegességig fajuljon a szembenállás, de a kerület egyik fő kereszteződését péntek éjfél után megtöltötte egy körülbelül 2000 főből álló hangoskodó tömeg, és robbanásveszélyessé vált a helyzet. Szombat napfelkeltére ismét jelentős tömeg gyűlt ott össze, de ekkor már egyetlen egyenruhás rendőrt sem lehetett látni. A Reuters szerint nem világos, hogy miért tűntek el a rendőrök, bár korábban is csináltak ilyet a feszültség csökkentése érdekében - írja a Híradó.

A rendőrség közlése szerint a kisebb összetűzésekkor őrizetbe vettek 19 embert. Az állami tulajdonú helyi műsorsugárzó, az RTHK úgy tudja, hogy közülük nyolc feltehetőleg a bűnbandák, a triádok tagjai. Tizennyolc ember megsebesült, köztük hat rendőr. Kisebb összetűzések már pénteken napközben is voltak a demokráciapárti demonstrálók és az ellentüntetők között Mong Kokban. Az RTHK szerint akkor 131 embert szállítottak kórházba sérülésekkel. Azt nem tudni, hogy az ellentüntetők mögött állt-e valamiféle szervezet, és azt sem erősítették meg más források, hogy a triádok részt vettek volna a támadásban. Egyes beszámolók szerint a demonstrációt ellenzők között olyan helyi lakosok, üzlettulajdonosok is vannak, akik követelik a rend helyreállását. Közülük sokan a pekingi vezetés iránti lojalitást jelző kék szalagot viselnek.

A hongkongi diákok szeptember 22-én kezdtek utcai tiltakozásokba, mert nem akarják elfogadni a hongkongi választási reform Peking által diktált menetrendjét. A soron következő 2017-es kormányzóválasztáson ugyan első ízben minden szavazásra jogosult polgár szavazhat, de csak abból a 2-3 jelöltből választhatnak majd, akiknek a személyéről a kínai törvényhozás augusztusi döntése értelmében egy 1200 fős, a helyi társadalmi rétegeket szélesen képviselő bizottság dönt. A diákok azonban szabad jelöltállítást követelnek, úgy vélik, a jelölő testület nem fedi le kellőképpen a hongkongi társadalmat. Peking szerint azonban a hongkongi alaptörvény, más néven "minialkotmány" egyelőre kizárja a szabad jelölés rendszerét.