Letartóztatási parancsok a Hariri-gyilkosságért
Rafík Haríri libanoni politikus, volt kormányfő 2005-ös meggyilkolása valóságos földindulást okozott az országban: az akkor kirobbant hatalmas tüntetéseknek köszönhető, hogy Szíria több évtized után kénytelen volt kivonni csapatait Libanonból. A gyanú szerint a gyilkosságban szerepet játszott a Szíria által támogatott libanoni Hezbollah mozgalom, bár ez utóbbi vezetői tagadják a vádat.
Rafík Haríri fia, Szaad Haríri - aki egészen a közelmúltig Libanon kormányfője volt, s éppen a Hezbollah miatt volt kénytelen távozni posztjáról - üdvözölte és "történelmi pillanatnak" mondta a vádirat átadását. A vádirat tartalma és a letartóztatási parancsokban szereplő személyek nevei egyelőre bizalmasak. A kiszivárgott hírek szerint azonban az ENSZ-törvényszék valóban a Hezbollah egyes tagjait vádolja majd az ügyben.
Az Iránnal és Szíriával is szoros kapcsolatokat ápoló Hezbollah januárban épp amiatt provokálta ki az addigi kormány, a Szaad Haríri vezette testület bukását, mert ez utóbbi nem akarta teljesíteni a Hezbollah követelését, hogy szüntesse meg az együttműködést az ENSZ-törvényszékkel. A hosszas huzavona után megalakult új libanoni kormány, amelyben a Hezbollah vezető szerepet játszik, épp most csütörtökön terjeszti majd elő programját: s ebben szerepel a TSL-lel való együttműködés kérdése is. Kiszivárgott hírek szerint az lesz a hivatalos álláspont, hogy a kormánynak be kell tartania a különböző nemzetközi döntéseket "mindaddig, amíg azok nem veszélyeztetik a társadalom békéjét". Ez megfigyelők szerint azt sejteti, hogy a kabinet - a Hezbollah követelését teljesítve - nem fog együttműködni az ENSZ-törvényszékkel.
Szakértők szerint a libanoni vezetésnek mostantól számítva 30 napja van arra, hogy végrehajtsa a letartóztatási parancsokat. Ha az érintetteket ezen idő alatt nem veszik őrizetbe, a TSL nyilvánosságra hozza a vádiratot és beidézi a gyanúsítottakat.