Bár eredetileg olyan kérdések miatt hívták össze a csúcsot, mint a Pakisztánnak nyújtandó segély és egy Dél-Koreával kötendő kereskedelmi egyezmény, a tegnapi előjáték után várható, hogy a bulgáriai és romániai romák kutasításának jegyében telik az EU csütörtöki állam-és kormányfői találkozója. Viviane Reding uniós igazságügyi biztos ugyanis keddi bírálatában azt találta mondani, hogy az Európai Bizottság diszkrimináció miatt eljárást fontolgat Párizs ellen, a „szégyenletes” kitoloncolások pedig a második világháborús deportálásokra emlékeztetnek. Ezzel sikerült akkora felháborodást keltenie Párizsban, hogy maga Nicolas Sarkozy francia elnök vágott vissza neki, azt állítva, a politikus asszony hazája, Luxemburg fogadhatná be a kitoloncolt romákat.

Reding megjegyzése Európa-szerte nagy visszatetszést keltett: José Manuel Barroso bizottasági elnökön kívül Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár is elítélte. Egy repülőjegy és költőpénz valamelyik EU-tagállamba nem ugyanaz, mint egy halálvonat a gázkamrák felé – jegyezte meg élesen Pierre Lellouche francia Európa-ügyi miniszter is, Reding pedig később bocsánatot kért szavaiért, amit az Élysée-palota közleményben nyugtázott is.

A csúcstalálkozó résztvevői egyébként a sajtó érezhető nyomása ellenére igyekeztek elkerülni, hogy a romák kerüljenek az érdeklődés középpontjába, érkezésekor Sarkozy utalást sem tett a botrányra. Noha Franciaországból az elmúlt években romák ezreit utasították ki, a kitoloncolások csak júliusban kerültek reflektorfénybe, miután Sarkozy harcot hirdetett az illegálisan az országban tartózkodók ellen. Az csak nemrég derült ki egy titkos belügyminisztériumi körlevélből, hogy az intézkedésekkel kifejezetten a romák ellen készültek a helyi hatóságok. Párizs ezt hivatalosan tagadta, Reding pedig a körlevélre reagált a diszkriminációs eljárás említésével.

Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke a csúcson tett első nyilatkozatában azt mondta, fontosnak tartja, hogy az Európai Unión belül mérséklődjön a feszültség, amely a romák franciaországi kitoloncolása miatt keletkezett az elmúlt hetekben. Az unióban mindenki azt szeretné, ha megoldódna a romák helyzetével kapcsolatos probléma, de erre jobb lehetőségek nyílnak, ha feszültségektől mentesen folytatják az egyeztetéseket - vélte az EU-tagországok állam- és kormányfőinek csütörtöki brüsszeli találkozóján tett nyilatkozatában.

Sürgette a gyújtó hangú retorika kerülését is, mert az szerinte veszélyes lehet a mai unióban. Buzek is kiállt ugyanakkor amellett, hogy az Európai Bizottságnak szabálysértési eljárást kell indítania Párizs ellen, ha uniós jogba ütközőnek ítéli az ügy kezelését. Ezzel a harmadik uniós intézmény is felsorakozott a Franciaországgal vitázó végrehajtó szerv mellé, miután előzőleg Yves Leterme, az uniós soros elnökségét adót Belgium ügyvezető miniszterelnöke is fontosnak tartotta leszögezni: az Európai Bizottság gondoskodjon arról, hogy Franciaország teljesítse a személyek szabad mozgását biztosító előírásokat. Sajtótájékoztatóján Buzek arról is beszélt, hogy az elmúlt évek gazdasági válságjelenségei kiemelték a cigányokkal kapcsolatos problémákat. Úgy vélte, hogy amíg nem voltak ennyire súlyos foglalkoztatási és gazdasági nehézségek, ez a kérdés nem kapott akkora jelentőséget.

Az értekezleten elsősorban azt akarják megvitatni, hogyan alakíthatná összehangoltabban az EU kapcsolatát a stratégiai partnereivel. Bevezetőjében Herman van Rompuy, a kormányfői tanács elnöke úgy vélte, hogy az uniónak nincs a méretével arányos befolyása a világon. Ahhoz, hogy ez a helyzet javuljon, új erőt kellene adni az EU és olyan kiemelt partnerek, mint az Egyesült Államok viszonyának - tette hozzá. Kiemelte: Washington esetében erre jó alkalmat biztosít majd a novemberi lisszaboni EU-amerikai csúcsértekezlet. Arról is beszélt, hogy hivatalában töltött első hónapjai után nem elégedett azzal a móddal, ahogyan az EU és az azon kívüli országok találkozóit bonyolítják le. Ideje lenne, hogy pénzügyi hatalmát az EU politikai befolyásának növelésével is kamatoztassa - fogalmazott Herman van Rompuy a felszólalásáról kiszivárgott információk szerint.

Kereskedelmi kedvezményről döntöttek

Megállapodtak az Európai Unió tagországai csütörtökön Brüsszelben arról, hogy csökkentik a pakisztáni termékekre kivetett vámokat, ezzel is segítendő a pusztító árvíz következményeitől sújtott ázsiai országot.

Az EU-tagországok állam- és kormányfői találkozójának keretében született döntés szerint a cél, hogy hozzájáruljanak az árvíz okozta gazdasági nehézségek leküzdéséhez, illetve a politikai stabilitás biztosításához.

Diplomaták helyszíni közlése szerint mindazonáltal csak a vámcsökkentés tényéről született egyetértés, a részletek kidolgozására a következő hetekben kerül sor.