Lerohanták az amerikaiakat
A törvényhozás előtt tárcavezetői minőségében utolsó alkalommal megjelenő Panetta elmondta, hogy az amerikai haderő egy sor eshetőségre felkészült, de nem volt jele annak, hogy a bengázi diplomáciai képviseletet támadás fenyegetné. A Pentagon vezetője elutasította a republikánus bírálatot, miszerint az Obama-kormány semmibe vette a figyelmeztető jeleket, és elmondta, hogy fél évvel az incidenst megelőzően a kabinet 281, amerikai képviseleteket érintő fenyegetést értékelt ki. A kelet-líbiai városban a 2011. szeptember 11-i terrortámadás következtében Chris Stevens nagykövet és három másik amerikai állampolgár életét vesztette.
Panetta a szenátus védelmi bizottságában elmondta, hogy Bengáziban nem egy hosszan tartó ostrom alakult ki, hanem két rajtaütés történt, amelyek között hat óra telt el. Kijelentette, hogy nem sokkal az első támadás után több katonai egységet küldött Bengáziba, közöttük Spanyolországban állomásozó tengerészgyalogosokat és egy Közép-Európában gyakorlatozó különleges műveleti erőt. A kérdésre, hogy miért nem vezényelt nagy tűzerejű helikoptereket és repülőgépeket a helyszínre, a miniszter úgy felelt, hogy ilyenek nem voltak a közelben, és csak 9-12 óra múlva értek volna oda. „Az akkori helyzet bizonytalansága ellenére a védelmi minisztérium és az amerikai kormány többi része minden erőfeszítést megtett az amerikai életek megmentése érdekében" – hangoztatta Panetta. A meghallgatáson részt vett Martin Dempsey tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke is, aki kijelentette, hogy a szeptember 11-i évforduló miatt az afrikai és délnyugat-ázsiai amerikai posztokon és létesítményekben emelt szintű készültséget rendeltek el.
A bengázi terrortámadás belpolitikai vihart kavart az Egyesült Államokban, a republikánusok szerint ugyanis az Obama-kormány megpróbálta eltussolni az incidens valódi körülményeit. Susan Rice ENSZ-nagykövet, aki még öt nappal a támadás után is arról beszélt, hogy az tulajdonképpen egy erőszakossá fajult tüntetés volt, amit egy Kaliforniában forgatott iszlámellenes amatőr videofilm váltott ki, a botrány miatt visszalépett attól, hogy külügyminiszternek jelöljék. A támadás ügyében január 24-én Hillary Clinton volt amerikai külügyminisztert is meghallgatta a szenátus védelmi és külügyi bizottsága.
„A tény az, hogy van négy halottunk. S hogy ez tüntetés miatt volt, vagy éjszaka sétáló fickók miatt, akik úgy döntöttek, hogy megölnek néhány amerikait? Mit számít ez ma már?" – kérdezte emelt hangon, felháborodottan a meghallgatáson részt vevő szenátoroktól Clinton. A volt miniszter vállalta a felelősséget konzulátus elleni terrortámadás kezeléséért, de kijelentette, hogy a bengázi támadás előtt nem kapott az amerikai képviseletek őrizetének megerősítésére vonatkozó kérést.
A tisztségéből távozó Panettát a Pentagon pénteken búcsúztatja majd katonai tiszteletadással. Helyére Obama elnök Chuck Hagel volt nebraskai republikánus szenátort jelölte, akinek személyéről szerdán szavazott volna a szenátus védelmi bizottsága. Ezt a döntést azonban a testület későbbi időpontra halasztotta, mert a vagyonával kapcsolatban pótlólagos tájékoztatást vár még a politikustól.
