Leonarda Dibrani talán viszontláthatja az osztálytársait. Legalábbis ebben reménykedik a tizenhat éves roma lány, akit – a többi diák szeme láttára – az iskolabuszról szedtek le tavaly a francia rendőrök. A kitoloncolás villámgyors volt: már vitték is a strasbourgi repülőtérre, ahol őt és a családtagjait felrakták egy Koszovóba tartó gépre.

A Dibrani család a koszovói Mitrovicában: Xhemila, Medina, Ljaria, Leonarda, Hasan és Resat Armend Nimani / AFP

A Leonarda-ügy hatalmas felháborodást keltett, középiskolások tüntettek, még a francia kormányfő is megszólalt – és most a koszovói család története újra felbukkant a hírekben. „Vigyázat, visszatérek Franciaországba!” – nyilatkozta a Le Figaro című napilapnak Resat Dibrani családfő, aki egyelőre a koszovói Mitrovicában él. „Tudja meg egész Európa, hogy mit tett velünk Franciaország! Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulunk Strasbourgban, és kártérítést kérünk. Franciaország megfizet mindenért.”

Bár a Dibrani család tagjai ellen kiutasítási határozat van érvényben, az apa a schengeni szabályok kihasználásával próbál visszajutni Franciaországba. Leonarda az anyjával és három testvérével Horvátországban várakozik, ők már megkapták a horvát – tehát európai uniós – útlevelet a horvát nagykövetségtől Pristinában (Koszovó fővárosában). Az anyának, Xhemilának és a hat gyermek közül ötnek volt már horvát útlevele, csak az érvényességük járt le. Sőt, az AFP hírügynökség szerint a nő 1973-ban horvát állampolgársági bizonyítványt (domovnica) is kapott.

Nincs más hátra, mint horvát útlevelet igényelni a legkisebb, kétéves gyermeknek is, illetve legalizálni Resat és Xhemila házasságát, megszerezve ezzel az értékes EU-dokumentumot a férjnek is. A gyerekek hovatartozását megítélni amúgy nem könnyű: a többségük Olaszországban született, aztán öt évig Franciaországban laktak, onnan zsuppolták őket „haza” Koszovóba. Nem csoda, hogy nem érezték magukat otthon Mitrovicában, a szerbek és albánok között megosztott városban, hiszen sosem jártak ott azelőtt, és még a nyelvet sem beszélték.

„Nem változtatjuk meg a nemzetiségünket, horvátok vagyunk! Majd megmutatjuk Hollande-nak és Vallsnak (a francia köztársasági elnöknek és kormányfőnek – a szerk.), hogy ki a főnök. Nem hitték el, amikor azt mondták, hogy mi is európaiak vagyunk. Koszovóba küldtek minket, mint az állatokat” – háborgott Resat Dibrani.

A kitoloncolás körülményei valóban felzúdulást váltottak ki Franciaországban, annyit Jean-Marc Ayrault akkori miniszterelnök is elismert, hogy a gyermekeknek az iskolán belül védelmet kellene élvezniük (Leonardát egy osztálykirándulásról cipelték el a rendőrök). A jog viszont Dibraniék ellen dolgozott: a menekültstátust nem kapták meg, a kiutasítási határozatot pedig hiába fellebbezték meg többször is.

A jogi-politikai-lelki csatározás alighanem újraindul: Laurent Fabius külügyminiszter határozottan kizárta annak a lehetőségét, hogy Leonarda Dibrani családja – az állampolgárságát megváltoztatva – visszatérjen Franciaországba. Igaz, addigra már gyanút keltett a pristinai francia nagykövetség titkos feljegyzése (amelyet a Valeurs Actuelles hetilap szivárogtatott ki), miszerint Resat Dibrani kezdeményezte a neve megváltoztatását Resat Tahirire; ez a családnév a Horvátországban élő rokonságé. „Ha csalás történt, mert ha jól értem, erről van szó, a koszovói francia nagykövetség nemet mond a visszatérésre – hangsúlyozta Fabius a France Info rádióban. – Így ennek a családnak nincs és nem is lesz helye Franciaországban.”

Nem sok jót ígér, hogy lezártnak tekinti az ügyet Francois Hollande is. „A kormány megvitatta a kérdést. Okkal utasították ki a családot, és ezt az igazságszolgáltatás is megerősítette. Igaz, a fiatal lányt olyan helyen vették őrizetbe, ahol nem kellett volna” – magyarázta nemrég egy tévéinterjúban az államfő. A nagy port kavaró kitoloncolás után felajánlotta ugyan Leonardának, hogy egyedül, a családja nélkül visszamehet Franciaországba befejezni a tanulmányait, ám erre a gimnazista nemet mondott.

Kapóra jött Leonarda Dibrani-ügye a francia szélsőjobboldalnak. Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Front már az európai parlamenti választásokon felhasználta a roma diáklány történetét, Twitteren terjesztve Leonarda fotóját, a következő felirattal: „Arra várunk, hogy kész legyen a horvát útlevelünk, utána szabadok leszünk, és oda megyünk, ahová csak akarunk. Mert ez Európa, és kész!”