Lenin származásáról és egyebek mellett életének utolsó szakaszáról érdekes dokumentumokat tár első ízben a közönség elé egy kiállítás, amely a napokban nyílt meg a moszkvai Vörös téren lévő Történelmi Múzeumban. A kiállított dokumentumok között szerepel egy levél, amely alátámasztja a hosszú ideje forgalomban lévő híreszteléseket, miszerint Lenin zsidó származású volt. Ez a jelentős antiszemita hagyományokkal bíró Oroszországban, ahol ma is sokan tisztelik az 1917-es forradalom vezérét, nagy megbélyegzést jelenthet.

A levelet Anna Uljanova, Lenin legidősebb nővére írta Sztálinnak, és az áll benne, hogy anyai nagyapjuk ukrajnai zsidó volt, aki azért tért át a keresztény hitre, hogy tanulhasson, továbbá hogy elkerülhesse a zsidók számára kötelező letelepedési helyet előíró rendelet hatályát. Szegény zsidó családból származott (a nagyapa), keresztlevele szerint a zsitomiri Mozesz Blank fia volt - írta Uljanova az 1924-ben elhunyt Lenin helyére lépő Sztálinnak 1932-ben.

Lenin nővére levelében rámutatott: Vlagyimir Iljics mindig nagy véleménnyel volt a zsidókról, és sajnálom, hogy családunk eredete - amelyet mindig gyanítottam - nem vált ismertté életében.

Lenin nővére arra kérte Sztálint, hogy tegye közzé a Lenin származásáról szóló adatokat, és ezzel lépjen fel az antiszemitizmus terjedése ellen. Sztálin azonban nem vett tudomást a javaslatról, és utasította Uljanovát, hogy tartsa titokban a Lenin származásáról szóló tényeket.

A cári Oroszroszágban a zsidók csak egyes vidékeken lakhattak, és ezek a mai Litvánia, Fehéroroszország, Lengyelország, Moldova és Ukrajna területén voltak. A dühöngő antiszemitizmus miatt sok zsidó csatlakozott a bolsevik mozgalomhoz, és néhányan az 1917-es forradalom után a hatalomra jutó kommunista párt vezetői közé kerültek. A forradalom vezére, Lenin azonban Uljanov néven született 1870-ben, és kizárólag orosznak vallotta magát. A Lenin vezetéknevet 1901-ben, szibériai száműzetése idején vette fel. Hivatalos életrajzában, amelyet unokahúga, Olga Uljanova írt, csak orosz, német és svéd gyökerekről van szó.

Lenin életében ugyan kapott némi támogatást a zsidó kultúra, de ez véget ért a harmincas évek elején, amikor Sztálin antiszemita tisztogatásokat rendezett a kommunisták körében, és azt tervezte, hogy a Szovjetunióból minden zsidót a kínai határra, a későbbi Birobidzsánba telepít.

A moszkvai kiállításon kizárólag a titkosítás alól nemrég felszabadított 111 dokumentum látható, és mind első ízben került a közönség elé. Bemutatnak egy olyan levelet is, amely arról tanúskodik, hogy Lenin az 1922-ben elszenvedett szélütése nyomán olyan állapotban volt, hogy megkérte Sztálint: hozzon neki mérget. Marija Uljanova, Lenin legifjabb húga 1922-ben azt írta: Nem véletlenül választotta erre Sztálint: tudta, hogy szilárd talajon álló bolsevik, akiben nincs semmiféle szentimentalizmus. Ki más merné kioltani Lenin életét?

Nem kevésbé morbidak a politikai bizottság tagjai által rajzolt karikatúrák, amelyek szintén a kiállításon tekinthetők meg. Nyikolaj Buharin Sztálint hatalmas, eltúlzott orral, örökös pipájával ábrázolta, és a többi rajz sem túl hízelgő. A kor egyik vezető közgazdásza Trockijt bolygó zsidónak, a pénzügyminisztert pedig furcsa pózban lógva rajzolta meg. Az utóbbi karikatúra alá Sztálin azt írta: Felakasztani a golyóinál fogva. Mindkét karikaturistát, és a minisztert is 1938-ban letartóztatták, és később kivégezték.

A kiállítás július 3-ig tekinthető meg.