Az egyébként is három főre zsugorodott koalíciós fölényt csökkenti, hogy a Polgári Platform (PO) egyik képviselőnőjét péntekre írták ki szülésre. Egy parasztpárti honatya pedig „halaszthatatlan szolgálati úton” lesz. Állítólag síelni megy, hogy ne kelljen állást foglalnia a kérdésben: kiírjanak-e népszavazást a nyugdíjkorhatár emeléséről?

Ezt a Szolidaritás szakszervezet követeli, és 1,4 millió támogató aláírást gyűjtöttek össze. Donald Tusk (PO) kormányfő időközben megállapodott egy módosított reformban koalíciós partnerével. Eszerint a nyugdíjkorhatár egységesen 67 év lesz, de a nőknél (és a gyereknevelést így vállaló férfiaknál) beszámítják a gyes idejét is. Lehetővé teszik a korengedményes nyugdíjat, de akkor a korhatár elérése után is csökkentett ellátást kapnak a kérelmezők. A miniszterelnök azt kérte a koalíciós képviselőktől, hogy tartsák be a pártfegyelmet, szavazzák meg a kormány nyugdíjreformját. – Én is szeretnék kevesebb járadékot fizetni, és minél hamarabb nyugdíjba menni.  És akkor mi van? – tette fel a költői kérdést Tusk.

Lengyelországban hasonló a demográfiai helyzet, mint nálunk: egyre kevesebb dolgozó tart el egyre több nyugdíjast, s a helyzet csak romlik. Ezen kívül rengeteg szakma, foglalkozás kap nyugdíjkedvezményeket. A társadalombiztosítási ellátásokat alkalmazni kell a körülményekhez, mert az ország költségvetési hiánya tavaly már 5,6 százalék volt, s ezt az idén 2,9, jövőre 2,5 százalékra kell csökkentenie a fiskális paktumhoz csatlakozott Varsónak.

A közvélemény korábban azt rótta fel Tusknak, hogy csak halogatja a reformokat. Most hozzálátott, ám ettől politikai támogatása radikálisan apad. Előbb a gyógyszertámogatások csökkentése, majd az ACTA-csatlakozás (szerzői jogvédelmet, internethasználatot szigorító nemzetközi egyezmény) miatt. Most a nyugdíjügy vált ki népharagot. Miközben a koalíció támogatottsága csökken, fő jobboldali riválisáé sem nő. A baloldali és a protesztpártok viszont erősödnek.