A szenátus megöli a sajtót – hírek helyett hétfőn üresen, mindössze ezzel a felirattal a címlapon jelent meg több újság is Lengyelországban, tiltakozásul a lengyel médiatörvény tervezett módosítása ellen. A varsói szenátusban felmerült elképzelés szerint a jövőben az újságoknak helyreigazítás helyett az érintett személyek válaszát közöljék egy-egy sérelmezett cikk nyomán. Ezt a „sajtóválaszt” minden esetben meg kellene jelentetni, a lapfőszerkesztők azonban vajmi kevéssé vannak elragadtatva a kötelezettségtől: ahogy egy szenátushoz eljuttatott tiltakozó levél is hangsúlyozza, a törvénymódosítás után a tényekre való szorítkozás helyett az újságokat sértődött emberek reakciói árasztanák el. A média ezzel a politikusok és a reklámemberek kezébe kerül – állítja az 57 lengyel lap főszerkesztője által szignált dokumentum.

Varsó, 2012. május 8. Elfehérített címlappal és „A szenátus megöli a sajtót” jelentésű lengyel felirattal megjelent lapok láthatók egy varsói újságárusnál 2012. május 7-én. 57 főszerkesztő írta alá politikai beállítottságtól függetlenül azt az összes lengyel napi- és hetilapban publikált nyílt levelet, amellyel a szenátus tervezett médiatörvény-módosítása ellen tiltakoznak. A tervezet értelmében megszűnne a téves állításokkal kapcsolatos helyreigazítási kötelezettség és helyette válaszadási jog illetne mindenkit, akit egy cikk megsértett. A tiltakozók szerint a törvénymódosítás életbe lépésével a lengyel sajtót külső tényezők befolyásolnák. (MTI/PAP/Radek Pietruszka)

Ebben a megállapításban lehet valami, a törvénymódosítás szerint ugyanis egy-egy cikknek rágalmaznia sem kell: elég, ha valaki egy semleges hangvételű írás megállapításait kifogásolja, hogy a lap az ő válaszának is felületet biztosítson – akár kétszer akkora terjedelemben, mint amekkora az eredeti cikk volt.

A jelenlegi médiatörvényről – amely csak rágalom esetén ad helyt a válasznak – 2010-ben az alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy nem világos a helyreigazítás mikéntjével kapcsolatban, azaz hogy a lapoknak milyen formában kell közölniük egy-egy sértett válaszát. Ezt most Lengyelországban a lap főszerkesztője döntheti el, és ha a sértett elégedetlen, joga van bíróság elé vinni az ügyet.

A főleg a kormányzó Polgári Platform (PO) támogatását élvező törvénymódosítást a lengyel törvényhozás alsóházában, a szejmben a legtöbb párt bírálja. Ahogy Adam Hofman, a Jog és Igazságosság (PiS) fogalmazott, Donald Tusk miniszterelnök és kormánya, úgy tűnik, szeretné politikai üzenőfüzetté silányítani a lengyel lapokat, Leszek Miller, a Baloldali Demokrata Szövetség elnöke szerint pedig a törvénymódosítás szövege jelenlegi formájában „elfogadhatatlan”. De nem tetszik a dolog éppenséggel a PO koalíciós szövetségesének, a Lengyel Néppártnak (PSL) sem, amelyik saját törvénymódosítással állt elő. Ez útmutatóval látná el a lapszerkesztőket azzal kapcsolatban, mire hivatkozva kerüljék el a cikkekben említett személyek által követelt esetleges helyreigazítási kérelmeket és válaszokat. Az ügy Varsóban ma kerül a szenátus elé.

A Tusk-kormány egyébként valószínűleg Szlovákiától, az első Fico-kormánytól merített ihletet a törvénymódosításhoz. A nemrég újra megválasztott szlovák kormányfő még 2010-ben úgy akarta megzabolázni az ellenségnek tartott független sajtót, hogy kötelezővé tette a bíráló cikkekre reagáló válaszok közlését. Ha valamelyik kiadó megtagadta a köztisztviselőktől, a pártvezetőktől és a pártoktól a válaszadási jogot, akkor 1660-tól 4980 euróig terjedő pénzbírsággal sújthatták. Mivel a napilapok mégis legtöbbször megtagadták a politikusok válaszainak – jórészt magyarázkodásainak a közlését – az utóbbiak több tucat sajtópert indítottak. Nemzetközi és belföldi nyomásra tavaly a Radicova-kormány kivette a válaszadási jogot a szlovák médiatörvényből.