Őrizetbe vették Lengyelországban a csecsen szeparatisták „emigráns kormányának vezetőjét". Igaz, a Varsó mellett folyó 3. csecsen világkongresszusra érkező Ahmed Zakajev nem is rejtőzött el a hatóságok elől: útban volt az ügyészségre, amikor a rendőrök vették körül, hogy közöljék vele az Interpol orosz kérésre érvényben lévő körözését.

A lengyel bíróság viszont később elrendelte a szabadon engedését. A varsói körzeti bíróság péntek este hozta meg döntését. A kongresszus szervezője, Adam Borowski közlése szerint Zakajev Lengyelországban marad, amíg a bíróság el nem dönti, kiadható-e Oroszországnak. Zakajev szerint, aki évekkel ezelőtt Nagy-Britanniában menedékjogot kapott, az ellene felhozott orosz vádak koholmányok. Nem valószínű azonban, hogy a hét éve Londonban politikai menedékjogot élvező csecsen politikust Varsó kiadja Moszkvának, amelytől a kérést már a brit és korábban a dán bíróság is megtagadta, nem látva megalapozottnak az orosz vádakat, amelyek szerint Zakajev terrorista akciókat szervezett a kilencvenes években.

– A lengyelek előre szóltak, hogy őrizetbe veszik Zakajevet, ha eljön, ő pedig megüzente, hogy részt kíván venni a kongresszuson és azt is, hogy felvilágosítást kíván adni az ügyészségnek – mondta lapunknak a csecsen politikust közelről ismerő Musza Muradov újságíró. A Kommerszant orosz napilap munkatársa szerint a lengyel reakció a kongresszus miatt volt elkerülhetetlen, formálisan eleget kellett tennie az Interpol körözésének. – A legvalószínűbb, hogy végül Londonba küldik vissza, bár Donald Tusk kormányfő nyilatkozata alapján, miszerint az ügyben „Lengyelország érdekei szerint fognak eljárni”, nem lehet teljesen kizárni a moszkvai kiadatást sem – mondta az újságíró. Ugyanakkor Varsóban erős a csecsenek iránti szimpátia, számos menekült él az országban, a száműzött csecsen kormány is képviseletet tart fenn a lengyel fővárosban. Az orosz parlament külügyi bizottságának elnöke, Konsztantyin Koszacsov üdvözölte a politikus őrizetbevételét.

Zakajev a csecsen szeparatisták egyik utolsó olyan élő tagja, aki még Aszlan Maszhadov kormányában vállalt szerepet. 2002-ig Moszkva tárgyalópartnernek tekintette a ma 51 éves politikust, ám nemzetközi színre lépésével – amikor az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése támogatásáról biztosította Zakajevet – az orosz álláspont megváltozott. (Maszhadovot az orosz erők 2005 tavaszán likvidálták, bár a radikálisabb szeparatistákkal szemben háttérbe szorult vezető többször jelezte tárgyalási szándékát.)

A független, világi berendezkedésű Csecsenföldért kiálló Zakajev nem csak a Moszkvához hű jelenlegi csecsen vezetéssel – az egykor szintén az orosz erők ellen harcoló Ramzan Kadirovval – hanem a saríja berendezkedésű Kaukázusi Emirátust meghirdető fegyveresekkel is szemben áll. A magát Csecsenföld vezetőjének kikiáltó Doku Umarov korábban Zakajev halálos ítéletét is meghirdette.

– A közös ellenség alapján Zakajev és Kadirov akár ki is egyezhetne, erre több kísérlet is volt – mondta Muradov, emlékeztetve Kadirov javaslatára, amelyben hazahívta Zakajevet, akinek több társa elfogadta a meghívást. – Ő azonban visszalépett, bár korábban az is valószínűnek tűnt, hogy mostani csecsen kongresszusra Csecsenföldön a kadirovi vezetéssel közösen lerül sor és afféle csecsen kiegyezés születik – mondta Muradov.

Igaz, nem teljesült Zakajev feltételei: sem Maszhadov holttestének kiadása rokonainak, sem a Zakajev szerint húszezer csecsen elítélt szabadon engedése, akik nem vettek részt fegyveres akciókban. Zakajev kétségeit igazolja Kadirov pénteki nyilatkozata: eszerint Zakajev életfogytiglant érdemel, „a halálbüntetés túl enyhe lenne”. Így a kongresszus inkább a Kreml ellenzékének terepévé vált: megjelentek Szolidaritás szövetség vezetői, Garri Kaszparov sakkvilágbajnok és Borisz Nyemcov, a néhai Borisz Jelcin államfő egykori kormányfő-helyettese is.