Paul Lendvai: a zsidógyűlölet bocsánatos bűn Magyarországon
Először rendezték a bécsi kancellári hivatalban a megemlékezést 1945. május 8-ról, a II. világháború befejezéséről, és 1950. május 9-éről. Az utóbbi napon a francia külügyminiszter, Robert Schumann híres nyilatkozatában a francia és a német szén- és acéltermelés közös felügyelet alá helyezését javasolta, s ezzel megvetette a majdani Európai Unió alapjait. Az ünnepségen a teljes osztrák kormány, az államfő, a parlament elnöke, a társadalmi, vallási szervezetek vezetői és az ellenzéki pártok frakcióvezetői vettek részt. A díszbeszédet a magyar származású Paul Lendvai professzor tartotta.
Lendvai óvta Európa polgárait a túlzott elvárásoktól, a mai nehéz gazdasági helyzetben az adócsökkentés sürgetésétől, az idegenellenességtől és a nemzeti határok visszaállításának követelésétől. A toleranciát a demokrácia egyik legfontosabb kritériumaként említette, s méltányolta, hogy az osztrák parlamenti politikusok, akár kormányon, akár ellenzékben – legalábbis nyilvánosság előtt – elutasítják a múlt démonait.
Szomorúan mondta, hogy eredeti hazájában, Magyarországon ezzel szemben a szélsőjobboldali zsidógyűlölet bocsánatos bűnnek számít. Schumann kapcsán megjegyezte, hogy a francia politikus már 1963-ban felvetette a kelet-közép-európai országok felvételét a nyugat-európai gazdasági tömörülésbe, amelynek Horvátországgal együtt hamarosan 28 tagja lesz.
Megemlékezett arról, hogy Ausztria a háború utáni évtizedekben menekültek tömegeit fogadta be, s ma is a lakosság 1,5 millió tagja migrációs eredetű, azaz más országban született. A közép-európai térség legveszélyesebb jelenségeiként a rasszizmust, az idegengyűlöletet és a korrupciót nevezte.