Lemondott az őslakosokkal együtt érző védelmi miniszter
Vasárnap a rendőrség nagy erőkkel, több mint ötszáz fős létszámmal vonult ki Yukomo városához, s könnygázt vetett be, több tucat őslakost őrizetbe vett, hogy megállítsa és szétverje a fővárosba, La Pazba tartó tiltakozó menetet.
Evo Morales elnökhöz írt levelében Cecilia Chacón elfogadhatatlannak nevezte a rendőrségi beavatkozást, az emberi jogok megsértését, amikor szerinte a párbeszéd kertében kellene megoldást találni. Bolívia nemzeti ombudsmanja, Rolando Villena szerint is a rendőrség “túlzott erőt” alkalmazott, s megsértette az indián őslakosok tiltakozáshoz való jogát.
A Tacana település felháborodott őslakosainak egy majd ezer fős csoportja hétfő hajnalban elfoglalta Rurrenabaque repülőterét, hogy megakadályozza a vasárnap letartóztatott tüntetők elszállítását.
A feszültség már szombaton erőszakba csapott, amikor az autópálya építése ellen demonstrálók La Pazban, a fővárosban arra kényszerítették David Choquehuanca külügyminisztert, hogy egy ideig együtt meneteljen a tüntetőkkel.
Gyakorlatilag augusztus eleje óta tartanak az őslakosok demonstrációi az ugyancsak indián származású elnökük, Evo Morales terve ellen. Morales szerint a brazil határtól, Trinidad városától Cochabambáig húzódó több mint 300 kilométer hosszú autópálya elengedhetetlenül fontos Bolívia fejlődése szempontjából. A tervnek a szépséghibája, hogy keresztül haladna az említett nemzeti parkon. Az ott élő mintegy húszezer őslakos attól tart, hogy a brazil beruházásként épülő autópálya tönkreteszi hagyományos életmódjukat, így vadász-és halászterületeiket, illetve az Amazonas majd egy millió hektárnyi területe károsodik hosszabb távon.
Evo Morales, aki az Anyaföld, a Madre Tierre avagy a Pachamama védelmezőjeként az ENSZ kitüntetését is átvehette, most többszörösen megsérti saját ígéreteit. Nem egyszerűen egy nemzeti parkot, hanem az ottani indián közösségek jogát rúgja fel. A Morales-féle új alkotmány ugyanis nemcsak számos tartománynak, hanem az indián közösségeknek is autonómia-jogokat adott. Ennek megfelelően az autópálya tervéről először az őslakosok képviselőivel kellett volna konzultálni, ami elmaradt. Az augusztus óta kirobbant elégedetlenség, majd ezer fős, La Pazba tartó menet ellenére sem volt eddig hajlandó az elnök tárgyalásba bocsátkozni a demonstrálókkal, valamiféle alternatív megoldást keresni. Most a hétvégén felajánlotta, hogy esetleg referendumra bocsátja az autóút ügyét.
A 415 millió dolláros – brazil bankkölcsönből, brazil kivitelező által megvalósítandó – útépítési terv, amely értelemszerűen az őserdő faállományának ritkításával kezdődik, érdeke persze Bolíviának, de legalább annyira a brazil kereskedőknek. Így ugyanis Brazílián át juthatna el a bolíviai áru autóúton a Csendes óceán partjáig, így Chiléig, Peruig, és persze fordított irányban is.
