Vasárnap lemondott tisztségéről Moaz al-Katib, a Szír Forradalmi és Ellenzéki Erők Nemzeti Koalíciója néven alakult ellenzéki szövetség vezetője. A négy hónapja, tavaly novemberben de facto szír ellenzéki elnöknek megválasztott politikus a Facebookon jelentette be, hogy távozik a szervezet éléről, amit azzal indokolt, hogy a nyugati hatalmak ígéreteik ellenére sem támogatják az ellenzéket, ebben a helyzetben az a legjobb, ha ő kívülről segít. Katib az ellenzék egyik vezéralakja, geofizikus, aki a damaszkuszi Omajjád-nagymecset imámja volt. Azután, hogy tavalyelőtt kitört Bassár el-Aszad elnök rezsimje ellen a forradalom, a mérsékelt iszlamistaként ismert politikust a szír titkosszolgálatok többször őrizetbe vették és kihallgatták, mígnem tavaly júliusban végül Egyiptomba menekült. Megválasztásához sietve gratuláltak a nyugati országok, de a novemberi ellenzéki konferenciát vendégül látó Katar, illetve Törökország is.

Katib lemondása a megfigyelők szerint arra világít rá, hogy a közös ellenség, Bassár el-Aszad elnök rezsimje ellenére a szír ellenzék mennyire töredezett, és a széthúzó érdekek foglya. A mostani lemondás hátterében sem mindössze a nyugati támogatás hiánya állhat – teszik hozzá –, hanem az is, hogy az ernyőszervezetben túl nagy befolyásra tettek szert az iszlamisták, illetve az ellenzéket anyagilag is jelentős összegekkel támogató külső hatalom, Katar. Úgy tudni, Katib egyike volt azoknak, akik ellenezték a múlt héten ellenzéki miniszterelnökké választott amerikai üzletember, Ghassan Hitto kinevezését a posztra. Hittót nem támogatta az ellenzék katonai szárnya, a Szabad Szíriai Hadsereg (FSA) sem, a választást pedig az ernyőszervezetben lemondáshullám követte.

Katibot ellenzéki körökben egyébként olyasvalakinek tartják, aki össze tudná hozni a nemzeti egységet, amire példa, hogy egyiptomi menekülése előtt szunnitaként az alavita és a keresztény kisebbség vezetőjével az oldalán állt a nyilvánosság elé. Novemberi programbeszédében azt mondta, az ellenzék vele minden szunnitának, alavitának, síitának, kereszténynek és drúznak szabadságot követel. Bár ezt a megjegyzést az ellenzékben sokan elismerően méltatták, az már keveseknek tetszett, hogy Katib januárban tárgyalást ajánlott Aszadnak, ha a rezsim hajlandó 160 ezer politikai fogoly elengedésére. Az ellenzék korábban mindenféle politikai rendezésről szóló tárgyalás feltételéül szabta, hogy Aszad lemondjon az elnöki tisztségről, Hitto pedig a maga részéről kizárta, hogy tárgyalóasztalhoz üljön Aszaddal.

ENSZ-becslések szerint Szíriában eddig hetvenezer áldozata volt a két éve tartó forradalomnak.