Lemondott a kuvaiti kormány tegnap, hogy elkerülje a parlamenti képviselők Nászer Mohammed asz-Szabah miniszterelnökhöz intézendő kérdéseit, melyet egy iráni síita pap kuvaiti látogatásával kapcsolatban tettek volna fel – mondta több képviselő tegnap Kuvaitban. A képviselők szerint az iráni pap kijelentéseivel megsértette a szunnita iszlámot. Egyelőre Szabah el-Ahmed el-Dzsábir uralkodó azt kérte a miniszterektől, folytassák a munkát, a kabinet sorsáról késpbb dönt. Az alkotmány szerint, ha a kuvaiti emír elfogadja a kormány lemondását, dönthet egy új kabinet megalakításáról, vagy feloszlathatja a törvényhozást, és új parlamenti választásokat írhat ki.
A kormány korábban kivonult a parlamenti ülésről, megakadályozandó, hogy három képviselő kérdéseket intézzen Asz-Szabah miniszterelnökhöz.

A három iszlamista képviselő szerint egy Kuvaitba látogató iráni síita vallási tisztviselő megsértette a nagyrészt szunnita lakosságot, amikor Mohamed próféta a szunniták által igen tisztelt kísérőiről beszélt. (A skizma korában a későbbi szunnita iszlám képviselői a próféta kísérőivel értettek egyet, miszerint Mohamed halála után az arra legalkalmasabbnak kéne vezetnie a muzulmánokat. A síiták szerint azonban csak a próféta családjából származhat a következő vezető. Épp ezért a próféta cselekedeteit és szavait tartalmazó hadísz szövegek közül is mást „kanonizáltak” a szunniták, és mást a síiták.) Az iszlamista képviselők azt is kifogásolták, hogy a kormányfő, aki az emír unokaöccse, egyáltalán találkozott a síita vallási személlyel, akit egy bírósági döntés értelmében nem is szabadott volna beengedi az öbölmenti országba. A három képviselő egyben korrupciós ügyekről is akarta kérdezni a kormányfőt.

A patthelyzet olyan fontos gazdasági reformokat késlelet, mint egy pénzügyi szabályozó intézmény felállítása, és az arab világ második legnagyobb börzéjébe való pénz pumpálása. Kuvait az egyetlen öbölmenti ország, melynek a pénzügyi válság kezdete óta közpénzből kellett megmentenie egy bankot: a Gulf Bank 1,4 milliárd dolláros veszteségét foltozgatták. Sok kuvaiti ijedten figyeli a térség legrégebbi tőzsdéjének meredek esését: a börze vezetését és a kormányt okolják a pénzveszteségért, s mert nem védték meg a kisbefektetőket. A kuvaitiak többsége, mint állami alkalmazott, elvesztette a pénzét – írta nemrég a Financial Times. Az emírnek tehát gyorsan kell lépnie.

A kuvaiti parlament – a térség hagyományaitól eltérő módon – történelme során többször is megkérdőjelezte a kormányt. Kuvait 1691-ben nyerte el függetlenségét Nagy-Britanniától, első parlamentjét 1963-ban választotta meg. A kuvaiti vezetők 1976 óta ötször oszlatták fel a képviselőházat és alakították át a kormányt – emlékeztet a Reuters. 2005-ben az Asz-Szahabok közti hatalmi harc eredményeként a parlament menesztette Szaad Abdullah asz-Szabah sejket, akkor emírt.

Kuvaitban a képviselőknek kell rábólintaniuk a költségvetésre, minden fontosabb törvényre, és a több milliárd dolláros befektetésekre is. Többször kényszeríttettek minisztereket lemondásra. Politikai ügyekben viszont az emíré az utolsó szó. A védelmi-, belügyi-, információs-, és külügyminiszteri posztokat, illetve a kormányfői széket mindig a 250 éve uralkodó al-Szabah család tagjai töltik be.

Ha az emír most is feloszlatja a parlamentet – mint tette idén márciusban –, 60 napon belül új választásokat kell tartani. Ezt nem mindig sikerült betartani: 1976-ban öt évre, 1986-ban hat évre függesztette fel az uralkodó a képviselőtestületet. Kuvaitban nincsenek politikai pártok, csak informális tömörülések. Ezek között vannak liberális, szalafista és síita csoportok. Jelenleg az iszlamista és törzsi vezetőket csoportosító tömörülés élvez többséget a parlamentben. Bár 2005 májusa óta elvileg nő is választhat és választható, a Nemzetgyűlésben nincs női képviselő.