Távozási szándékával egyidőben a brit kormányfő bejelentette, pártja hivatalos koalíciós tárgyalásokat kezd a liberális demokratákkal egy koalíció megalakításáról, egyúttal viszont utalt arra, hogy e kormánynak, ha létrejön, nem ő lesz a vezetője, mivel távozni kíván a Munkáspárt éléről még az szeptemberi pártkongresszus előtt. A szükségesnél tovább nem kívánom betölteni a tisztséget – mondta, hozzáfűzve, szeretné, ha ennek érdekében mielőbb tisztújítást hajtana végre. Ezzel kapcsolatban jelezte, a pártelnökségért folytatott harcokban ő már semmilyen formában nem vesz részt, egyik jelölt mellett sem tör lándzsát. (Utódja a párt és a kormány élén David Milliband külügyminiszter lehet – legalábbis a fogadóirodák tanúsága szerint.)

A választás eredményével kapcsolatban az 59 éves skót politikus elmondta, nyilvánvalóan egyetlen párt vagy pártvezető sem volt képes egyedül megszerezni a szavazók bizalmát. A Munkáspárt vezetőjeként ezt a saját tevékenysége bírálatának tekinti, és levonja ennek következményeit. A búcsúzó kormányfő biztos abban, hogy nagy-Britanniában lehet találni „progresszív többséget", így az ország érdekét szolgálja, ha létrejön a centrumtól balra elhelyezkedő koalíciós kormány.

Az esetleges munkáspárti-liberális koalíció egyik fő akadálya éppen a 2007 júniusa óta regnáló Brown volt, akinek távozását Nick Clegg liberális pártelnök többször is a az esetleges koalíciókötési tárgyalások feltételéül szabta. („Királycsinálóként” Clegg soha nem leplezte ellenszenvét az őt „lekezelő” Brownnal szemben.) A brit kormányfő rögtönzött Downing Street-i sajtótájékoztatóján azt mondta, a Munkáspárttal történő egyeztetéseket maga Clegg kezdeményezte. Szombat óta a liberálisok már többször találkoztak a választásokon győztes David Cameron konzervatívjaival, de arra csak hétfőn derült fény, hogy egy tekintélyes munkáspárti küldöttség is asztalhoz ült már velük.

A számokkal valami nincs rendben

A bejelentést érthető fanyalgással tudomásul vevő konzervatívok sietve hívták fel a figyelmet arra, hogy a munkáspárti-liberális koalíciónak meg mindeg nem lenne meg a kormányképes többsége a 650 fős Westminsterben, ugyanis a szükséges 326 mandátum helyett 315-öt szereztek (ebből 258 a Munkáspárté, 57 a liberálisoké). Számíthatnának ugyan a skót és walesi nemzeti pártok, az északír szociáldemokraták és az első és egyetlen zöld képviselő támogatására a a költségvetés és a kormányprogram jóváhagyásakor, ám a szövetségük állandó alkukényszernek lenne kitéve. – A számok csak nem állnak össze – hangoztatta Richard Ottaway konzervatív honatya.

Mint ismert, a választáson a legtöbb szavazatot és képviselői helyet (az abszolút többséghez szükséges 326 mandátum helyett azonban csak 306-ot) szerzett Konzervatív Párt és a Liberális Demokraták delegációi az eredmények véglegesítése, péntek este óta több menetben tárgyaltak. A megbeszélésekről „szívélyes hangnemen" kívül szinte semmi nem szivárgott ki. Valószínű, hogy mindeddig elmaradt az áttörés, nem sikerült elsimítani a különbségeket a kulcsfontosságú témákban, a 163 milliárd fontos költségvetési deficit leépítésének menetében, az adózás, az európai integráció mértéke, a bevándorlás, a nemzetvédelem, és főleg a választási reform kérdésében. Szerencsére hétfőn megértést és türelmet tanúsítottak a pénzpiacok, de pénzügyi szakértők szerint a font és a részvények összeomlásának elkerülése érdekében a hét végéig mindenképpen meg kellene alakulnia a kormánynak.

Britain's Prime Minister Gordon Brown delivers a statement outside his official residence of 10 Downing Street in London May 10,2010. The Liberal Democrats want to hold formal talks with the ruling Labour party over forming a new government, British Prime Minister Gordon Brown said, adding he would step aside by later this year. "(Lib Dem leader) Mr Clegg has just informed me that while he intends to continue his dialogue that he has begun with the Conservatives, he now wishes also to take forward formal discussions with the Labour party," he told reporters. REUTERS/Paul Hackett (BRITAIN)