Katonai puccs Egyiptomban
Az egyiptomi hadsereg szerdán leléptette Mohamed Murszi elnököt. Murszival állítólag két és fél órával a neki adott ultimátum lejárta után, este hét körül közölték, hogy az ellene egy hete zajló tüntetéssorozat után megfosztják a hatalmától. Az állami televízióban este kilenckor a hadsereg a nyilvánosság elé állt. Ahogy Abdel Fattah el-Sziszi tábornok, védelmi miniszter bejelentette, a hadsereg nemzeti békét szeretett volna, benne Murszival és az elnök mögött álló konzervatív szervezettel, a Muzulmán Testvériséggel, de végül úgy érezte, hogy „a népre kell hallgatnia”. Murszit eltávolították a hatalomból, az alkotmányt felfüggesztették, az irányítást egy átmeneti kormány veszi át az előrehozott választásokig – jelentette be a tábornok. Az elnöki teendőket ideiglenesen Adli Manszur alkotmánybírósági elnök fogja ellátni.
A bejelentésre reagálva Murszi az elnöki hivatal Twitterén annyit közölt, hogy amit a hadsereg csinál, az „teljes katonai puccsal” ér fel, amelyet a szabadságért küzdő egyiptomiak mindegyike elutasít. A hatalomból eltávolított elnököt és stábját az állami lap, az al-Ahram csütörtök hajnali jelentése szerint a hadsereg őrzi egy katonai épületben, a Presidential Republican Guards Clubban. Murszit és a Muzulmán Testvériség vezetőségi tagjait utazási tilalom sújtja, a konzervatívok több vezéralakját – köztük Szaad al-Katatnit, a testvériség politikai szárnyának, a Szabadság és Igazság Pártnak az elnökét – pedig letartóztatták. Őrizetben van Katatni helyettese, Rasad al-Bajumi is. A testvériségnek összesen mintegy 300 tagja ellen adtak ki letartóztatási parancsot.
A kairói Tahrír téren ettől függetlenül örömünnep tört ki Sziszi felszólalása után. Helyszíni jelentések szerint az emberek folyamatosan, ezrével mennek ki a fővárosi utcákra, zászlókat lengetnek, mindenhonnan üdvrivalgás hallatszik, a levegőbe pedig egymás után lövik fel a tűzijátékokat is. Murszi lemondását egy hete százezres tüntetéseken követelik szerte Egyiptomban. A tüntetések azután kezdődtek, hogy Murszi évértékelő beszédet tartott, vasárnap pedig egy éve volt, hogy beiktatták a hivatalába. Az ellenzéki vádak szerint bár ez alatt az egy év alatt az elnök többször ígért párbeszédet és nemzeti egységkormányt, voltaképpen csak a Muzulmán Testvériség érdekeit képviselte, és közben hagyta, hogy a gazdaság tönkremenjen. Az benzin- és általában az áruhiány sok apolitikus embert is az utcákra vitt.
Murszi és a Muzulmán Testvériség körül egy hét alatt elfogyott a levegő, Sziszi oldalán viszont az elmozdításáról szóló bejelentés alatt ott volt az iszlám világ egyik legtekintélyesebb vallási intézményének, az al-Azhar mecsetnek a legfőbb elöljárója, a kopt pápa és az ellenzék egyik nagynevű vezéralakjaként Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) Nobel-békedíjas exigazgatója, és a Tamarod (Lázadás) ellenzéki ernyőszervezet képviselői is. Sziszi után ők is felszólaltak, egyhangúlag a támogatásukról biztosítva a hadsereg fellépését.
A megfigyelők kiemelik, hogy Sziszi beszédét élőben hallgatta végig a Nour párt vezetése is. Egyiptomban a Muzulmán Testvériség után a Nour a második legnagyobb iszlamista mozgalom, és kulcsszerep hárulhat rá az indulatok lecsillapításában. Nem mintha az átmenetről folytatott tárgyalásokra a Muzulmán Testvériséget nem hívnák meg. Senkit nem akarunk kizárni – jelezte Mahmúd Badr, a Tamarod vezetője a maga felszólalásában. A Tamarod később egy rikító Twitter-üzenetben – „Köszönjük a nagy egyiptomi népnek” – hálálta meg az ellenzéki tüntetők támogatását.
„Kutyák vagytok, ha hagyjátok ezt”
Bár a Tahrír tér ünnepel, szerdán Kairóban több tízezren kivonultak Murszi és a Muzulmán Testvériség hívei is. Most mindenki attól fél, hogy bármikor kitörhet az erőszak, és az elnökpárti tüntetők zavargásokba kezdenek. A hadsereg folyamatosan szállja meg a főváros fő közlekedési útvonalait, de körülzárta az elnöki rezidenciát és a Murszihoz hű köztársasági gárda főhadiszállását is. Sziszi a bejelentésében nyugalomra intett, és figyelmeztetett, aki erőszakra vetemedik, annak a katonák ellenakciójával kell számolnia. Van, ahol az ellenzéki és a Murszi-párti tüntetők egymásnak feszülnének, ha nem álltak volna közéjük a katonák. A Murszi-párti tüntetés fő helyszíne a Raba'a al-Adavija mecset Kairó Naszrváros negyedében. Helyszíni jelentések szerint az emberek itt azt kiabálják, hogy Le a katonák kormányával! – ez olyasvalami, amit soha nem tettek, amikor Hoszni Mubarak elnök és rezsimje elűzése után Egyiptomot egy időn át Huszein Tantávi tábornok és a Legfelsőbb Katonai Tanács (SCAF) irányította.
Szerda este a Muzulmán Testvériséghez közel álló televíziócsatornákat a hadsereg elsötétítette: nem sugároz az al-Hafez, al-Nasz és Miszr 25 sem. Televízió híján Murszi most többek között a Facebookon és a YouTube-on fordul a híveihez: az egyik, a kairói Naszrvárosban hangosbemondókon sugárzott üzenete szerint Egyiptomban továbbra is ő az egyedüli legitim elnök. Később arról érkeztek hírek, hogy az elsötétített elnökpárti televíziócsatornák tulajdonosait és ismeret arcait – műsorvezetőket és riportereket – őrizetbe vették. A hadsereg által megszállt és lekapcsolt csatornák között van állítólag az al-Dzsazíra egyiptomi adása is – az Al-Jazeera English legalábbis szalagcímben számolt be a dologról.
A félelmek ellenére zavargásokról Kairóból éjfélig nem érkeztek hírek, de fél tizenkettő körül az al-Dzsazíra jelentette, hogy az északi parton fekvő Marsza Matruhban négy ember életét követelték a Sziszi bejelentése után kitört összecsapások. Alexandriában lövöldözés és kőhajigálás volt, három ember halt meg. Ami a fővárost illeti, Raba'a el-Adavejánál állítólag lassan oszlik a tömeg, erőszaknak nincs jele. Oszlat a hadsereg is: a másik nagy Murszi-párti tüntetésre, a Kairói Egyetemhez a katonák harckocsikkal mentek oda. A következő napokban azonban még lehet tüntetésre számítani, aA Murszival együtt bukó befektetési miniszter, Jehja Hamed a tüntetőknek Naszrvárosban éjjel egy körül legalábbis azt mondta, pár órája beszélt az elnökkel, aki két dolgot üzen a híveinek. Az egyik, hogy a türelem győzelemhez vezet. A másik, hogy folytassák a tüntetéseket.
Éjjelre a Muzulmán Testvériség tisztségviselői közül egyre többen hallattak magukról. Murszi tanácsadója, Gehad el-Haddad a Twitteren arról írt, hog Egyiptom újra katonai puccsok körforgásába süllyed vissza, másvalaki pedig azon kesergett, hogy a testvériségre még hatvan év börtön és üldöztetés vár. „Kutyák vagytok, ha hagyjátok ezt” – tette hozzá a BBC hírfolyamában név nélkül említett politikus. Az igaz, hogy autokratikus törekvések ide vagy oda, a aMuzulmán Testvériség némi joggal érezheti magát áldozatnak: több választást is megnyert, mégsem maradhatott a hatalomban.
A Tahrír térnek van egy nemi erőszaktevőkről hírhedt sötét oldala is, az ünneplés pedig szerdán is kezdett elfajulni: a BBC riportere, Quentin Sommerville látott egy kétségbeesetten menekülő, valószínűleg megerőszakolt nőt, akinek a támadóját akkor már baseballütőkkel verték néhányan.
Mínusz másfélmilliárd dollár
A Reuters eközben katonai és igazságügyi forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Manszurt csütörtökön iktatják be az ideiglenes elnöki tisztségbe. Manszur viszonylagos ismeretlenségből robbant be látványosan a nagypolitikába: bár már 1992 óta alkotmánybíró, mindössze június 30-án nevezték ki a testület élére, amihez még három nap kellett, hogy ha ideiglenesen is, de elfoglalhassa Egyiptom legfőbb politikai méltóságának a tisztét. Az 1945-ben született férfiről ezen kívül keveset tudni. Jogi tanulmányait Kairóban és a francia ENA-n végezte. Június 30-ig az alkotmánybíróság alelnöke volt.
Az alkotmánybíróság és a a Muzulmán Testvériség soha nem szívlelte egymást különösebben, így nem véletlen, hogy Sziszi választása Manszurra esett. Elődjét az alkotmánybíróság élén decemberben biztonsági őröknek kellett kimenteniük a testvériség feldühödött híveinek a karmaiból, amikor félő volt, hogy a taláros tetület feloszlatja a túlságosan konzervatív alkotmányozó gyűlést. Murszi tétova kísérletei ellenére a Muzulmán Testvériség soha nem tudta teljesen a befolyása alá vonni az alkotmánybíróságot, és mindig előszerettel emlékeztet rá, hogy a tagok egy részét – így Manszurt is – még Mubarak nevezte ki. Szerda éjjel Manszur már meg is kapta az első gratulációt, mégpedig a szaúdi királytól, Abdullahtól, aki a legjobbakat kívánta neki „a népakarat teljesítésében”.
Murszi leléptetésével Egyiptom egyébként bukott másfélmilliárd dollárt, az amerikai szenátus külföldi segélyekért felelős bizottsága legalábbis jelezte, hogy a testület felülvizsgálja a döntést Kairónak korábban megítélt támogatásról. Patrick Leahy szenátor, bizottsági elnök ennek kapcsán elmondta, nincs mese, a testületet törvény kötelezi, hogy ha egy országban katonai puccs történik, a segélyezést fel kell függeszteni. Valamivel később megszólalt Barack Obama amerikai elnök is, azt állítva, aggasztja, ami Egyiptomban történik, és szeretné, ha a közel-keleti ország mielőbb újra polgári kormányzat irányítaná. Obama megállt azelőtt, hogy puccsnak nyilvánítsa az egyiptomi eseményeket, az amerikai aggályok pedig nem azt jelentik, hogy az Egyesült Államok ellenezte volna a hadsereg fellépését Murszi ellen, Erről Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter két hét alatt kétszer is egyeztetett Sziszivel. Hogy konkrétan miről, azt a Pentagon a téma érzékenységére hivatkozva nem árulta el.
A Nyugat szerint nem volt puccs?
A Reuters éjjeli közlése szerint 14-en - közülük nyolcan Marsa Matrouh városában - haltak meg a hadsereg és Murszi híveinek összecsapásai során.
A Muzulmán Testvériség egyik szóvivője a BBC-nek elmondta, hogy egy fegyveres csoport támadta meg Murszi híveit Kairóban egy mecset mellett, sokan épp imádkoztak. A támadók ugyan nem viseltek katonai egyenruhát, a szóvivő mégis a hadsereget okolta. Egy másik szóvivő a Reutersnak már azt mondta, hogy benzinbombával támadták őket. A Reuters helyszínre érkező riportere azonban később kétségbe vonta a szóvivők által leírt támadást.
Tegnap este Catherine Ashton, az EU kül- és biztonság politikai főképviselője, illetve Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is felszólalt. Ahogy Barack Obama, ők sem nevezték puccsnak az eseményeket, de mindketten nyugalomra szólítottak fel. Az ENSZ-főtitkár nem ítélte el a hadsereget, de aggályait fejezte ki a beavatkozás miatt. Ashton új elnök- és parlamenti választásokat sürgetett, és kifejezte reményét, hogy az új adminisztráció tiszteletben fogja tartani az alapjogokat. Kevin Rudd ausztrál miniszterelnök felszólította az országban lévő ausztrálokat, hogy fontolják meg a hazautazást. A demokráciához való visszatérésre sürgette Egyiptomot és rendkívülinek nevezte az eseményeket.
