A püspök emlékét, emberi és egyházvezetői nagyságát a szobrát megáldó és megszentelő Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Florin Crihalmeanu kolozsvári-szamosújvári görög katolikus püspök, Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul és László Attila, Kolozsvár alpolgármestere méltatta.

Elhangzott: az 1938-ban püspökké szentelt Márton Áron 1944. május 18-án a Szent Mihály-plébániatemplomban mondott prédikációjában bátran elítélte a zsidók üldözését, a magyarságot arra buzdította, hogy zsidó testvéreit ne szolgáltassa ki a megsemmisítésnek, majd az azt követő napokban még ennél is erélyesebb, elítélő hangnemű levelekben szólította fel a magyar hatóságokat a gettózások és a deportálások azonnali leállítására. Fellépéséért a püspököt a magyar hatóságok akkor kiutasították Észak-Erdélyből.

Kiállásáért 1999-ben megkapta a jeruzsálemi Jad Vashem Intézettől a Népek Igaza címet és posthumus kitüntetést, amelyet utódjának, Jakubinyi érseknek Kolozsváron adták át 2000-ben, ugyanabban a templomban, ahol a deportálások kapcsán a püspök a felebaráti szeretet krisztusi parancsának aktualitására hívta fel papjainak és híveinek a figyelmét.

Márton Áron 1945 után a magyarság és a magyar egyházak jogaiért szállt síkra ugyanolyan bátorsággal, például Petru Groza román miniszterelnökhöz és más román politikusokhoz és államférfikhoz intézett leveleiben. 1948-ban a szintén üldözött román görög katolikus egyház védelmére kelt. 1949-1955 kötött börtönbe vetették, 1957 és 1967 között pedig házi fogságban volt a gyulafehérvári püspöki palotában. Állásfoglalásaival a püspök kivívta valamennyi erdélyi nemzetiség és felekezet fenntartásmentes tiszteletét; már életében szentként tekintettek rá. Boldoggá avatásának eljárása halála után megindult, de mindmáig nem fejeződött be.

Erre utalt szombati beszédében László Attila kolozsvári polgármester is - aki a szoborállítás engedélyezését tíznapos idei ideiglenes polgármestersége idején hagyta jóvá -, amikor kijelentette: Márton Áron személyisége bevilágítja az erdélyi magyarság útját, becsülete, tudása, kitartása, konoksága, magyarsága, alázata és építkezése pedig kijelöli azt az utat, amelyet vallástól és felekezettől függetlenül mindenkinek követnie kell.

Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja azt hangsúlyozta, hogy Márton Áron az anyaországi magyarság számára is erkölcsi példa, mint ahogyan felekezettől és nemzetiségi hovatartozástól függetlenül mindenki számára az.

A szobor talapzatához magyar, román és zsidó szervezetek helyezték el a hála és a kegyelet számtalan koszorúját.