Lehallgatási botrány: a bizalmatlanság árthat a terrorizmus elleni harcnak
Az Egyesült Államokkal szembeni bizalmatlanság árthat a terrorizmus elleni harcnak - jelentették ki az EU-csúcs résztvevői közleményükben. Franciaország és Németország közölte azt is, hogy az év végéig megállapodást dolgoznak ki a nemzetbiztonsági szolgálatok együttműködésének kereteiről az Egyesült Államokkal. A héten ugyanis kiderült, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) franciák milliói után kémkedett, és lehallgatta Angela Merkel német kancellár telefonját is.
A pénteken kiadott közlemény hangsúlyozta az Európai Unió és az USA együttműködésének fontosságát, és kijelentette azt is, hogy az adatgyűjtés egy alapvető része a terrorizmus elleni harcnak. A bizalmatlanság azonban károsan befolyásolja az adatgyűjtés terén a szükséges kooperációt. Az EU állam- és kormányfői figyelembe veszik, hogy Franciaország és Németország tárgyalásokat kezd az USA-val, ahogy azt is, hogy ehhez más EU-tagállamok is csatlakozhatnak.
Miközben az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján a legújabb lehallgatási botrány borzolja a kedélyeket, addig a Deutsche Telekom egy új ötlettel állt elő. Európa egyik legnagyobb távközlési cége, amelynek 32 százaléka az állam tulajdonában van, Németországon belül tartaná az adatforgalmat, hogy ahhoz ne férjenek hozzá a külföldi titkosszolgálatok. Ehhez pedig a többi nagy német cég segítségét kéri. A DT már az NSA megfigyelési és lehallgatási módszerei körül kirobant botrány után ötletelni kezdett, és augusztusban elindította e-mailes szolgáltatását, amely titkosítja az üzeneteket, és saját szerverein juttaja el azokat a címzetthez.
A Reuters által megkérdezett hat internet- és távközlési szakértő szerint az ötlet kivitelezése szinte lehetetlen, nemcsak azért, mert ez szembemenne azzal, ahogyan az internet ma működik, hanem azért is, mert a németek rengeteg külföldi szerverről működtetett oldalon szörfölnek. Csupán a legnagyobbakat említve ilyen a Facebook közösség oldal és a Google. A DT-nek valószínűleg meggyűlne a baja a rivális internetszolgáltatókkal is.
Az adatforgalom feletti kontroll sokkal jellemzőbb az olyan országokban, mint például Kína vagy Irán, ahol a vezetés megpróbálja megakadályozni, hogy állampolgáraik hozzáférjenek bizonyos tartalmakhoz. A Duisburg-Essen Egyetem távközléssel foglalkozó professzora szerint példátlan, hogy egy fejlett ország kikerülje a külföldi szervereket. Ráadásul a legnépszerűbb online vállalatok nem a felhasználók lakhelye szerint választják ki adatközpontjaik helyszínét, hanem például az olcsóbb energiaárak alapján. Ha egy müncheni Facebookon keresztül beszél berlini ismerősével, akkor az adatforgalom a cég oregoni, észak-karolinai vagy svédországi adatközpontján megy keresztül. Ráadásul az sem biztos, hogy az európai felhasználók profiljait az európai központban tárolják, a játékokat, üzeneteket és a falra írt posztokat ugyanis külön központoknak osztják le.
Ezen a gyakorlaton csak akkor lehetne változtatni, ha Németország arra kötelezné a nagy cégeket, hogy az országon belül gyűjtött információkat Németországon belül is tárolják. Ezt akarja elérni Dilma Rousseff brazil elnök is, aki rendkívül felháborodott azon, hogy az NSA utána is kémkedett. Az EU-s országok számára az is megoldást jelentene, ha végre elkészülne az adatvédelmi jogszabály, amelyen már több mint két éve dolgoznak, és amelyet az EU-s vezetők 2015-re ígérnek.
